Tegnap szavaztak az Országgyűlés önfeloszlatásáról. Aki nem néz tévét, nem hallgat rádiót, s nem fagyott oda a keze a számítógépes egérhez, valószínűleg az is látatlanban mondaná: nem szavazták meg. S valóban ez történt.

A nemmel szavazók jóváhagyták mindazt a lopást, csalást és tisztességtelenséget, ami Magyarországon az utóbbi néhány évben történt. Ha úgy tetszik: Gyurcsány Ferencekké váltak.

Persze tulajdonképpen valahol mindig is azok voltak.

Ilyen Szili Katalin, a parlament elnöke. Kedves, aranyos asszonyka, egy sarki kisboltban eladóként ő lenne maga tökély. Őt is szeretnék, ő is szeretné, amit csinál. Ott nem kellene döntenie, nem kellene ötpercenként megalkudnia, csak árulnia kellene.

Árulnia, árulnia, árulnia... Hm, valóban, tulajdonképpen most is azt teszi, amit szeret, s a pécsi mentőövvel, polgármesterként még évekig a Magyar Szocialista Párt reménysége lehet.

Mint ahogy Kiss Péter a szocialisták örökös reménytelensége. A kancelláriaminiszternél tipikusabb pártkáder kevés van. Ha pikírtek akarnánk lenni, azt mondanánk, hogy tehetségét és személyes báját ismerve tökéletesen érthető az elmúlt rendszer bukása. Kiss szaktárs, elvtárs, úr és szocialista alelnök kihasználta a szocialista rendszer bukását, kihasználta Horn és és Medgyessy bukását, és ki szeretné használni Gyurcsányét is. Csak sajnos Fletó okosabb, gyorsabb és ügyesebb nála.

Jó társaság ez, no.

Szekeres Imre ennek is az egyik dísze. Imrénk mindig is pártelnök és miniszterelnök szeretett volna lenni. Törtetett, mosolygott, s mindent megtett és megtenne ezért. Most éppen honvédelmi miniszterként lelkes médiaarc. Gyurcsány mostani bukása azonban neki sem érdeke, romhalmazt nem szeretne átvenni. Ez a gondja az országgal is, bármit és bárhol tesz, az valahogy mindig árt. Ilyen neki a tehetsége.

Gyurcsány bukását, pláne a parlament önfeloszlatását, nem akarja az egyszeri szocialista képviselő sem. Jó és kényelmes ez a parlamenti szék. Kell a "tisztes képviselői" léthez a lobbipénz, a befolyás, vagy legalábbis annak elhitetése. Vagy egyszerűen az olcsó büfé. Új választás esetén a fránya nép kergetne. Azonban az egyszeri szocialista képviselő kergetni szeret: adott esetben polgárt is rendőrrel, de leginkább pénzt. Persze tudja ő, hogy 2010-ben úgyis vége a történetnek, azonban addig is lehet keresni. Ilyen meló nincs több. Ilyet csak a gyurcsányosulás nyújt.

Most írjuk, hogy ilyenek a szabad demokraták is? Nem ilyenek. Rosszabbak. Kormányzati felelősség nélkül részesülnek többől, mint amikor melózni is kellett érte. Olyan ez, mint amikor valaki "véletlenül" értesül egy rablásról, majd a hallgatásért részt kér. Bűnözésnek hívják ezt. Köztörvényesnek.

Az MDF? Hát most éppen nincs rájuk szükség. Ennél a szavazásnál megengedték nekik, hogy azt csináljanak, amit akarnak. Persze azt is sokáig kellett magyarázni sokuknak, mit is akarnak, akarhatnak. Nem mindegyikük bír Dávid Ibolyához vagy Herényi Károlyhoz mérhető politikusi kvalitásokkal.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2010-ben fogja letölteni mandátumát. Jogi értelemben. Politikai és emberi tekintetben a kormánypárt és cinkosai miatt tegnap vége lett.

Vége!