A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium más tárcákkal szorosan együttműködve mindent megtesz a moratórium fenntartásáért és a többi tagállam támogatásának megnyeréséért.

Mivel a MON810 génmódosított kukoricafajta köztermesztési tilalmának fenntartása Magyarország számára kiemelt jelentőségű nemzeti ügy. Mivel az Európai Bizottság által napirendre tűzött kérdésben a tagállamok döntenek - vagyis a tilalom csak a tagországok minősített többségének támogatásával maradhat fenn -, a zöld tárca nagy hangsúlyt helyez a magyarországi tilalom ellen voksoló, valamint a bizonytalankodó tagállamok meggyőzésére.

A KvVM szerepe különösen fontos az ügyben, hisz a moratóriumot annak idején környezetvédelmi indokok alapján hozták létre. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az elmúlt napokban az EU összes tagországába közös levelet küldött az érintett környezetvédelmi és agrárminisztereknek, de az ottani magyar nagykövetségek diplomatái is részt vesznek az érdekérvényesítésben. Országos összefogással zajlik Magyarország érdekeinek védelme itthon és az EU minden országában, az Európai Parlamentben, Brüsszelben, mind a kormányzati, mind a hazai és nemzetközi civilszervezetek részvételével.

A génmódosított kukorica kérdése a moratórium 2005. január 20-i bevezetése óta nem először van napirenden. A Környezetvédelmi Tanács 2007. február 20-án egyértelműen Magyarország - és a moratórium fenntartása - mellett foglalt állást. Döntését azzal indokolta, hogy a GMO-k kockázatértékelése során az Európai Unióban létező különböző mezőgazdálkodási rendszereket és a regionális ökológiai adottságokat a korábbinál jóval nagyobb mértékben kell figyelembe venni. Emellett világosan látszik, hogy egyre több tagállam érzékel környezeti és egészségügyi kockázatokat, és tiltja be a MON810 kukorica köztermesztését, és egyre több tudományos cikk lát napvilágot a kockázatokról.

Magyarország saját természeti környezete - a Pannon biogeográfiai régió - vonatkozásában számos nemzeti, tudományos vizsgálatot végzett az elmúlt években, amelyek azt mutatják, hogy a MON810 génmódosított kukoricafajta veszélyezteti egyedülálló természeti értékeinket és a talaj termékenységét. A hazai tilalom eltörlése így nem csak az elővigyázatosság elvével ellentétes, hanem abban is megakadályozza a magyar hatóságokat, hogy teljesítsék a GMO-kra vonatkozó európai uniós irányelv által előírt kötelességeiket, mely szerint csak akkor engedélyezhető egy fajta, ha meggyőződtünk arról, hogy ez nem jelent veszélyt a fogadó környezetre.

Az elmúlt időszakban sem az Európai Bizottság, sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) nem mutatott be semmilyen olyan új bizonyítékot, amely eltérne a 2007. februári Környezetvédelmi Tanácson ismertetettektől. A Bizottság ennek következtében az előterjesztést változatlan formában nyújtotta be, anélkül, hogy figyelembe vette volna az azóta lefolytatott - Pannon biogeográfiai régióra vonatkozó - újabb tudományos vizsgálatokat.

Ráadásul a MON810 kukorica vonal 10 évre megadott engedélye lejárt, az újraengedélyezési folyamat - az új, szigorúbb szabályozás alapján - még nem zárult le. Mialatt az EFSA kiegészítő információkra vár a környezeti biztonság megállapításához, még semmilyen hivatalos állásfoglalást nem adott ki az újraértékelés során tapasztalt kockázatokról. Emiatt a tilalom feloldása komolyan sérti a folyamatban lévő ügy tudományos és eljárási szempontú átláthatóságát, ahol a Magyarország által benyújtott új adatok, valamint az újraengedélyezési eljárás során beadott, eddig soha nem értékelt információk figyelmen kívül maradnak.

A moratórium fenntartása nemcsak a lehetséges környezetvédelmi és egészségügyi problémák miatt fontos, hanem mert Magyarország természeti adottságai kiválóak jó minőségű kukorica előállítására, és a termés az érzékeny és a génmódosított termékeket elutasító Európai Uniós piacon akkor értékesíthető, ha igazolni tudjuk, hogy nem termelünk GMO-t.