A hivatalos álláspont szerint elképzelhető, hogy a családi ház elektromos zárlat miatt égett le, a tulajdonos és gyermeke füstmérgezésben halt meg. Állítják: a szakvélemény elkészültéig nem zárható ki az úgynevezett önkezűség és az idegenkezűség sem. Kérdés ugyanis, ki helyezte el a benzineskannát és palackot az udvaron. Ez azért fontos, mert az eszközöket valószínűleg Molotov-koktélhoz használták. Emellett vita alakult ki az orvos és a rendőrök tevékenységéről. Vajon ki tévedett: a halotti tanúsítványt kiállító doktor, avagy a helyszínelő hatósági emberek? Az áldozatok rokonai mindenesetre feljelentették a rendőröket, a mentőket és a tűzoltókat. Az országos főkapitány péntekre ígéri a belső vizsgálat lezárását. Közben a kormányfő magához rendelte a szaktárca vezetőjét és a rendőrfőnököt. Teljes a zűrzavar, csakúgy, mint a pécsi, a nagycsécsi, a kiskunlacházi és a veszprémi gyilkosságok ügyében. Úgy látszik, az indítékot a kisebbségi szocialista kormány tisztségviselői is keresik. Sőt kíváncsiak a gyilkos, a gyilkosok személyére is. Korózs Lajos, a szociális minisztérium államtitkára legalábbis erről beszélt egy interpellációra adott válaszában a parlamentben.

Farkas Flórián fideszes képviselőhöz fordulva a következőket mondta: "Tegyük fel a kérdést: kik a gyilkosok? Kitől kapják a szellemi muníciót? Kik finanszírozzák őket? Kik azok, akik politikai állásfoglalásokat tesznek?" A minisztériumi vezető szerint a gyilkosok támogatói a Házban ülnek, de nem a baloldalon. Korózs célzása a Fideszre utalt, azaz szerinte az ellenzék felelős a bűncselekményekért. Ez olyan súlyú rágalom, amit még aznap perelni kellett volna. Előzőleg Farkas Flórián a kormányzattól azt kérdezte, hol a rendőrség, hol a közbiztonság. A kettős gyilkosság körülményeit elemezve a honatya úgy vélte, nem helyénvaló, hogy a képviselők nyugodtan ülnek a parlamentben, mit sem törődve azzal, hogy az ország hárommillió lakosa, köztük a cigány népesség nyomorban él, és a közbiztonságtól is megfosztotta őket a kabinet. Elkezdődött az európai parlamenti képviselők június 7-i választását megelőző kormányzati politikai kampány. Ennek szerves része most is a gyűlöletkeltés. Kállai Ernő kisebbségi biztos a tényeknek megfelelően közölte a képviselőkkel: a tettes ismeretlen, az állam nem tudja megvédeni polgárait. Csak mintha megkésett volna ez a felismerés. Kállai nagyon jól tudja, milyen feltételek között élnek a cigány családok. Elfogadhatatlan, hogy erről nincs érdemi mondanivalója. Felszólal az Országgyűlésben úgy, hogy közvetve sem kéri számon a kormányon: miért nem tett semmit a munkahelyek számának gyarapításáért, a cigány gyerekek megfelelő iskoláztatásáért, az etnikum hátrányainak csökkentéséért.

Lehetetlen, hogy nem veszi észre: a romákat anyagi, kulturális és jogi szempontból egyaránt kirekesztette az egyébként számos gonddal küzdő társadalomból a szocialista-szabad demokrata kabinet. Az Állami Számvevőszék a napokban tette közzé jelentését arról, hogy a cigányság felzárkóztatására szánt több mint százmilliárdos támogatás nem hasznosult. Eltűnt az útvesztőkben. Elfedi a tényeket a kisebbségi ombudsman azzal is, hogy a cigányság helyzetét csupán a személyüket érintő támadásokkal írja le. Arról nem beszél, hogy a romák is számos alkalommal követnek el brutális bűncselekményt. A kriminalitást a maga összefüggéseiben kell vizsgálni, ha már belekezdtünk, különben félrevezető, amit mondunk, és azoknak árt a legtöbbet, akiken segíteni szeretnénk. A nemzeti, az etnikai és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa egysíkúan elemezte a helyzetet, hozzájárult ahhoz, hogy a kabinet tisztségviselői szokás szerint elkenjék a kormány felelősségét. Azokra hárítsák, akik nem részesei a végrehajtó hatalomnak, emiatt nem tudják meghatározni, milyen kondíciókkal működjön a bűnüldözés. A gazdaság fejlesztésére, a szociális feltételek szabályozására sincs lehetőségük.

A szocialista párt azt igyekszik elhitetni, hogy a közbiztonság hiányáról is a Fidesz tehet. Mi több, szerintük a parlamenti jobboldal a jogsértők felbujtója, bűnsegédje, bűnpártolója. Csupán azért, mert javaslatokat, kritikát fogalmaz meg. Törekvéseihez a kormány támogatókat is talál. Úgynevezett független szakemberek legújabb jelentésükben azt állítják: Magyarországon az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás túlságosan tágan értelmezi a szólásszabadságot. Ennek kereteibe úgymond nem férhetne bele annak közlése, hogy a bűncselekményeket milyen etnikumú személyek követték el. A dolgok néven nevezése meggyőződésük szerint rasszizmushoz vezet. A kormányzat képviselőinek kijelentéseit kétségbeesett politikai propagandaként foghatjuk fel. A helyzet egészében véve kriminális: az erkölcsi tőkéjét elvesztő MSZP támogatottsága ma minden korábbinál alacsonyabb. Négy hónappal az európai és egy évvel az országgyűlési választás előtt most közbiztonsági programot hirdetnek. Közlik: miként kellene megszüntetni azt a gazdasági, társadalmi, erkölcsi válságot, amelyet hétéves szolgálati idejük alatt maguk idéztek elő. A cigányság gondja így válik szavazatszerző kampányeszközzé, miközben a megoldásért egy lépést sem tesz a kabinet.