Demszky Gábor főpolgármester ezért vonta vissza tegnap az idei költségvetésről beterjesztett javaslatát, mert ennek elfogadásához minősített többség, vagyis a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges. A szocialista képviselő - ki tudja, milyen megfontolásból - nem tette meg pártjának azt a szívességet, hogy lemond mandátumáról, s akkor az a listáról küldhetne helyette a közgyűlésbe egy szabadlábon lévő szocialistát, már ha talál ilyet.
A Fővárosi Közgyűlés akár működésképtelenné is válhat, ha nem tudják Hunvaldot jobb belátásra bírni, és nem sikerül a háttérben lemutyizni az MDF támogatását sem. Ebben az esetben a közgyűlés tevékenysége olyan problémák kezelésére szűkülhet, mint az ebtartás vagy a parlagfű irtása.
A Fidesz-KDNP-frakció inkább az idei költségvetési rendeletről, illetve a Főgáz maradék önkormányzati tulajdonú részvényeinek privatizációjának leállításáról szeretett volna tárgyalni, ám ez utóbbiakat a jelenlegi erőviszonyok alapján Demszky átmeneti időre az asztalfiókja mélyére süllyesztette. Mi mást is tehetett volna a Tarlós István vezette ellenzék? Tagjai tisztelettudóan "elkéredzkedtek".
Az MDF szavazatai nélkül Demszky egyetlen előterjesztést sem tud átvinni a közgyűlésen, ám nem érdemes hiú reményeket táplálni, hogy az MDF segítségével véget lehetne vetni a liberálisok két évtizedes fővárosi ámokfutásának. Tegnap is ott maradtak mindhárman - Katona Kálmán, Hock Zoltán és Vaskor László -, megmentve ezzel a közgyűlés határozatképességét.
Ha tehát a Hunvald-problémát nem sikerül megoldani, akkor az MDF áldozatot hoz.
Ma már tisztán látszik, amikor a parlamentben a kritikus kérdésekben az SZDSZ biztosítja a Gyurcsány-kormány hatalmon maradásához szükséges szavazatokat, olyankor a MDF eljátszhatja az ellenzéki szerepet, ugyanígy a fővárosban az MSZP biztosítja a kis létszámú SZDSZ-frakció, illetve Demszky hatalmát, az MDF szerepe itt is csupán biztonsági tartalék, tevékenysége kimerül abban, hogy a balliberális frakciók hatalmának stabilitását garantálja.
A 2006. októberi önkormányzati választás óta lényegében a két kis parlamenti párt "kinn is vagyok, benn is vagyok" hatalmi politikai játszmája dönti el az országos és a fővárosi színtéren, hogy mi történik a hazai politikában.
És látjuk, saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy Budapesten is, az országban is ugyanaz a káosz, rendetlenség, működésképtelenség, fejetlenség, pökhendiség, gátlástalanság és mindent átszövő korrupció a jellemző. A közvagyon elherdálásáért túlnyomórészt a baloldali liberális kormányokat terheli a felelősség, Demszkyék is ész nélkül apasztották a főváros vagyonát, az MSZP és az SZDSZ szinte egymással versengve adósította el az országot és a fővárost.
A kommunikációban eddig kreatív és leleményes Demszky mára odáig süllyedt, hogy jobb híján Gyurcsányt utánozza, a demokrácia arculcsapásaként kommentálta, hogy Tarlósék kivonultak a ülésteremből. Demszky is szívesen belerángatná az ellenzéket a közös felelősségvállalásba akár a további hitelfelvételért, akár egyes beruházások elhalasztásáért.
Az ellenzék úgy akarja az egész édességboltot, hogy nem fizet a kasszánál - mondta a főpolgármester. Az a főpolgármester, aki társaival felzabálta az édességbolt legfinomabb bonbonjait, majd üres kosárral szeretne a pénztáron át eljutni a kijáratig.