Egyúttal óriási piacot nyit meg az ágazatban működő francia cégek - köztük a világ legnagyobbja, az Areva - számára. Az olasz ellenzék és a környezetvédők ellenzik az atomenergiával kapcsolatos elképzelések felújítását, ehelyett az úgynevezett "tiszta" (azaz például megújuló) energiaforrások bővítését és a hatékonyabb energiafelhasználást sürgetik.

Sarkozy viszont a közös sajtóértekezleten azzal érvelt, hogy mind a nukleáris energiát, mind a megújuló energiaforrásokat fejleszteni kell, ha Európa tartani akarja kötelezettségvállalását. Ennek lényege, hogy 2020-ra húsz százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
A két ország illetékes cégei, a két nagy áramtermelő, a francia EDF és az olasz Enel máris partnerségi megállapodást kötöttek: ennek értelmében Olaszországban legalább négy darab új típusú, úgynevezett harmadik generációs atomreaktort építenek. Az Enel közlése szerint a cél az, hogy az első ilyen olasz áramtermelő egység legkésőbb 2020-ban megkezdje működését.

Olaszországban 1987-ban, azaz a csernobili nukleáris katasztrófa nyomán népszavazáson döntöttek arról, hogy lemondanak az atomenergia használatáról. Berlusconi viszont tavaly májusi hatalomra jutása után bejelentette e lépés felülvizsgálatát. "A francia polgárok feleakkora energiaszámlát fizetnek, mint az olaszok. Fel kell végre ébrednünk" - mondta a mostani találkozó után Berlusconi, hozzátéve: az atomenergia terén felgyülemlett francia tapasztalatok felhasználásával Olaszország több évet nyerhet.

Sarkozy az egyik legfontosabb feladatának tekinti a francia atomenergia-ipar külföldi pozícióinak erősítését, s 2007-es elnökké választása óta Franciaország számos állammal írt alá együttműködési megállapodást e téren.