- A gazdasági bizottság informatikai és távközlési albizottsága a minap tűzte első ízben napirendjére a digitális közmű nevű, 150 milliárd forintnyi közpénzből megvalósítandó internethálózatot, amelynek célja az országos szélessávú lefedettség javítása. Miként viszonyul az ellenzék a kormányzati elképzelésekhez?

- Az alapgondolat jó. Szükséges a szélessávú internet-lefedettségen javítani. Számítások szerint ma Magyarországon négy-öt millióra tehető azon emberek száma, akiknek nincs internet-hozzáférésük, tehát van hova fejlődni. Ugyanakkor számos kérdés is felmerül a megvalósítással, valamint a majdani tartalommal kapcsolatban. Nem világos, hogy az Európai Unió támogatásai miként vehetők igénybe egy állami tulajdonú hálózat kiépítésére, mint ahogy az sem, hogy szóba jöhet-e más, olcsóbb technológia, mint a szóban forgó optikai kábeles megoldás. Egy közmű építésénél lényegi kérdés a költséghatékonyság.

- Ön szerint egy ilyen hálózatnak hogyan kellene kinéznie és működnie? Mikre kellene helyezni a hangsúlyt?

- Önmagában az infrastruktúra bár fontos, de tartalom nélkül nem sokat ér. Koncepció kell tehát a hasznosításra is, aminek különösen a mostani gazdasági helyzetben a távmunka és a távoktatás adhatná a gerincét. Ez más országokban már évek óta kitűnően működik. Európai példák sora alapján ez egy öngerjesztő folyamat lehet, ami egyben a gazdaság egyik motorját is adhatja. Konkrét, letisztult kormányzati javaslatot erre vonatkozóan nem láttunk, a Fidesz és a KDNP közös, informatikai és telekommunikációs munkacsoportjánál azonban már napirenden van a kérdés. Másik fontos pont, hogy a majdan kiépülő hálózat mindenképp maradjon köztulajdonban. A szocialista kormányzás évei alatt számtalan példát láttunk arra, hogy közpénzből épül valami, amit aztán privatizálnak. Ezt semmilyen szinten sem tudjuk támogatni.

- Mekkora a lemaradásunk?

- Nagy. Számszerűsíteni nehéz lenne, de tény, hogy az informatikai fejlődést világszerte komoly kormányzati stratégiákkal segítik. Mára már a környező országokban is nagyobb a társadalmi tájékoztatás, az IT szektor húzóágazat, ez Magyarországon is így lehetne. Ezzel szemben hazánkban 2002 óta a szektor kormányzati képviselete leépült. Megszűnt az informatikai minisztérium, a parlamenti főbizottság, s volt arra is példa, hogy főosztály-vezetői szinten foglalkozott a területtel a kormányzat.

- Bár még csak most indultak meg a politikai egyeztetések, lát-e arra esélyt, hogy a digitális közmű ügyében - hasonlóan az építőiparhoz - valamilyen szinten konszenzusra jusson kormány és az ellenzék?

- Az informatikai ágazat egésze olyan terület, ahol ciklusokon átívelő fejlesztésekben érdemes gondolkodni, ezért fontos az együttműködés. Ehhez természetszerűleg jó szakmai előterjesztések és koncepciók kellenek. A Fidesz egy, a mostanihoz hasonló tervvel még mint kormánypárt állt elő tíz évvel ezelőtt, a kormányváltás miatt azonban megfeneklett az elképzelés. A közel hét esztendőnyi szocialista kormányzás alatt az infopolitikában sem volt letisztult és átgondolt stratégia. Mivel az alapgondolattal egyetértünk, azt kezdeményeztük, hogy a szakmai eszmecserék mellett ötpárti szinten folytatódjanak a politikai egyeztetések is.

- A digitális közmű már nevével is arra utal, hogy egy közszolgáltatási csatorna épül ki. Ennek végén lakossági, vállalati, önkormányzati felhasználók lesznek, akiknek - főként, ha jelenleg nincs internet-hozzáférésük - fel kell készülniük a váltásra...

- A kulcskérdés itt is a bizalom: olyan rendszerre van tehát szükség, ami biztonságosan, megbízhatóan működik, ez pedig közfeladat. Más lapra tartozik, hogy miközben a már meglévő on-line ügyfélkapu, a központi rendszer elég sokszor meghibásodik, akkor egy digitális közműrendszer mennyire lehet biztonságos a mostani vezetés által. Pártok feletti lényegi kérdés, hogy a központi informatikai rendszerek iránt meglegyen a közbizalom, enélkül sikertelenségre van ítélve a digitális közmű.