-Mit szól ahhoz a felvetéshez, hogy az Európai Uniónak a közép-európai bankokat központilag kellene megtámogatnia?

- Erre az Európai Uniónak nem lesz forrása, az Amerikai Egyesült Államok ugyanis a világ összes szabad pénzforrását elszívta a világ más régiói elől. Az új elnök, Barack Obama szakértőivel nagyon jó szisztémát talált ki. Azok a külföldi befektetők - így például Kína -, amelyek banki szinten is tőkét fektetettek az amerikai bankrendszerbe, úgy tűnt, futhatnak a pénzük után. Az új amerikai kormány azonban ezeket a forrásokat úgy menti ki, hogy azt mondja: a külföldiek befektetett pénzüket konvertálják amerikai államkötvényekbe. Azt is elvárják, hogy ezekből minél többet vásároljanak. Banki szintről tehát államkötvényi szintre emelték a válságkezelést. Az amerikai állam így a hitelesség szempontjából nagyon megerősödött.

- Kínának sincsenek már szabad forrásai?

- Vannak olyan jelzések, hogy Kína nem az összes pénzét fektette be Amerikában. A kínai gazdasági csúcsminiszter nemsokára Európában tárgyal a technológiai befektetéseikről. Kína az Egyesült Államokat az államkötvényeken keresztül pénzügyileg, Európát pedig - országonként - a technológiai eladásokon keresztül próbálja megfogni.

- Az Európai Unió hogyan segíthetne rajtunk?

- Az EU nem az Egyesült Államok. Ha maradt volna is forrás, Brüsszel kötvénykibocsátásra technikailag sem képes. Soros György is éppen azt rója fel az EU-nak, hogy nem létezik euróövezeti kötvénypiac. Osztom az amerikai üzletember véleményét: ebbe az irányba kell fejlődnie az uniónak.

- Mégis, akkor most mi lehet a megoldás?

- Egyetlen kitörési pont létezik. Az Európai Uniónak több bankja is van, így Londonban vagy Bázelban. El lehetne érni, hogy olyan moratóriumot kapjon Magyarország, amely alapján az éves kamatszolgálatát két- vagy hároméves időszakra felfüggesszék. Ehhez a bankgaranciát az EU bankjai adnák meg.

- Mennyi pénzről beszélünk?

- Magyarország éves kamatszolgálata átlagban 1400 milliárd forint körül van, ami 4,72 milliárd euró. Ez nem egy akkora összeg - főleg, hogy nem készpénzről, hanem egy váltóról, fizetőkezességről van szó -, hogy ezt az EU bankjai ne adnák meg. Tehát az új, jobboldali kormánynak a következő három évre ezt kellene elérni. Ha ezután sem tudnánk fizetni, az unió bankjai kezesként lépnének fel. De addig az EU-bankok likviditását sem terhelnénk meg, hiszen csak a kamatszolgálat felfüggesztéséről lenne szó.

- Mit jelentene ez az 1400 milliárdos teherlevétel a költségvetés szempontjából?

- A teherlevétel lehetőséget teremtene, hogy beindítsuk a gazdasági növekedést. Képzeljük csak el, ha ötszáz- vagy ezermilliárdot más eszközökkel, további megszorításokkal próbálnánk megtakarítani a költségvetésben. Ez biztos szociális robbanáshoz vezetne.

- Az nem jelent problémát, hogy a kereskedelmi bankjaink döntő hányada nyugati kézben van?

- A nyugati anyabankok még azt is mondhatják a magyarországi fiókjaiknak, hogy nem adnak nekik több pénzt. Erre egy parlamenti döntéssel a magyar állam kimondhatná, hogy fel kell tőkésíteni a bankokat. De ez sem jelentene megoldást, hiszen a külföldiek az új forrásaikat bármikor visszavihetnék az anyabankjaikhoz, az Európai Unióban ugyanis a tőke szabadon áramlik. A problémát azzal lehetne kezelni, hogy teljesen újraszerveznénk a bankrendszerünket. Egyértelművé kellene tenni a bankszolgáltatási feladatokat. A takarékszövetkezeteket pedig meg kellene erősíteni. A többi között ez is az új kormány feladata lehet majd.