Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen találkozója előtt nyilatkozva úgy fogalmazott, a gyors változtatás "nem kivitelezhető". Juncker arról is beszélt, hogy a kelet-európai térségen belül jelentősen eltérő az egyes országok helyzete.

Nem sokkal korábban tartott sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország szeretné, ha a csatlakozás folyamatát - a kritériumok változatlanul hagyása mellett - uniós részről is gyorsítani lehetne.

Nem akarunk előszobázni, ott akarunk lenni, ahol az események történnek - mondta Gyurcsány magyar újságíróknak.

Egyértelműen leszögezte azt is: ez nem azt jelenti, hogy az ország nem kívánja teljesíteni a csatlakozás feltételeit. Mint mondta, elsősorban annak a legalább kétéves várakozásnak a lerövidítésére gondol, amelyet jelenleg az euró előszobájában, az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM-2) kell tölteni az euróövezeti tagság előtt.

A vasárnap délben megkezdett - munkaebéd formáját öltő - kötetlen uniós csúcsértekezlet fő témája a gazdasági és pénzügyi válság elleni fellépés eddigi tapasztalatai és lehetőségei. Külön hangsúlyt kap a találkozón a kelet- és közép-európai térség helyzete. Magyarország például javaslatot készített elő egy 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs programra a térség számára, átfogó programot próbálván alkotni az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből.

Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a nyugati országoknak be kell vonniuk a válságkezelésbe bankjaik kelet-európai fiókjait is. Ezzel a nyugati EU-tagok megmutatnák, hogy a keleti új tagállamokat "nem hagyják lehetőségek nélkül", és hozzájárulnak ahhoz, hogy cégeik versenyképesen, új munkahelyeket teremtve illeszkedjenek vissza a gazdaságba, hangoztatta.

Gyurcsány Ferenc ugyancsak felhívta a nyugati EU-tagok figyelmét arra, hogy az egyes bankoknak nyújtott támogatásnak ki kell terjednie a kelet-európai leánybankokra is.

A svéd miniszterelnök támogatta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapjainak feltöltését a nemzetközi bankrendszer sokoldalú támogatása végett, és úgy vélte, kétoldalú segítségnyújtásokra is szükség lehet, amiképp korábban Svédország egyénileg beszállt a Lettországnak kiírt nemzetközi készenléti hitelkeretbe.

A csúcsértekezlet előtt nyilatkozva az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso az összehangolás és a közös szabályok betartásának fontosságát hangsúlyozta, az EU soros elnöke, Mirek Topolánek cseh miniszterelnök arról szólt, hogy "Európát nem szabad felosztani régire és újra, délire és északira, vagy keletire és nyugatira", Donald Tusk lengyel miniszterelnök a "protekcionizmus és az egoizmus kísértését" ostorozta.