A norvég kormány 50 millió koronát (1,7 milliárd forintot) költött a Spitzbergákon 130 méter mélységben a hegy gyomrában megépített földrengés- és atombiztos "ítéletnapi tároló" (Doomsday Seed Vault) megépítésére. Itt mínusz 18 fokon akár ezer éven át őrizhető meg a bunkerben helyet kapó 4,5 millió minta, összesen 2 milliárd vetőmag. Az alig egy év alatt felépült tárolónak köszönhetően az emberiségnek egy potenciális katasztrófa után lenne miből újrakezdeni az élelmiszertermelést.

Az elmúlt egy év során megduplázták az itt tárolt magvak számát. Jelenleg Noé agrárbárkájában 400 millió vetőmagot őriznek. Az évforduló alkalmából újabb 90 ezer mintát helyeztek el a "vetőmagszéfben". A több száz fajta növény vetőmagja Kanadából, Írországból, Svájcból, az Egyesült Államokból, Szíriából, Mexikóból és Kolumbiából érkezett.

Az új fajták kinemesítését égető kérdésnek nevezte Cary Fowler, a vetőmagok összegyűjtését megszervező Globális Vetemény-sokféleségi Szövetség (Global Crop Diversity Trust) ügyvezető igazgatója, s egyben a projekt ötletadója, aki szerint leginkább az afrikai és ázsiai népességet érinti majd az élelmiszerhiány. Mint kifejtette, a kormányoknak kellene több pénzt szánniuk a "klímabiztos" növények nemesítésére. "Húsz év múlva válik igazán világossá a probléma nagysága, ám akkor már késő lesz" - emelte ki Cary Flower.

David Lobell, a Stanford Egyetem élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szakembere meggyőződése, hogy elsődlegesen Afrika déli részére kell fokuszálni - a térségben a kukorica a fő táplálék, s e növény igencsak megszenvedi a globális felmelegedés okozta szárazságot. Hasonló gondokkal néz majd szembe India és Pakisztán, hiszen a rizs és búza ugyancsak megsínyli a növekvő hőmérsékletet és szárazságot.

David Battisti, a Washingtoni Egyetem professzora szerint a egész bolygónk egyszerre szembesül a globális felmelegedés kiváltotta problémákkal. Ugyanakkor legalább egy évtizedbe telik újfajta magvak nemesítése és tesztelése a siker bármiféle garanciája nélkül.
David Battisti a közelmúltban publikálta a Science című folyóiratban tanulmányát, amely szerint az éghajlatváltozást egyaránt megsínyli a növénytermesztés és az állattartás. Ennek következtében a Föld lakosságának felét fenyegeti majd az élelmiszerhiány. A növényeket nem lehet egyszerűen elköltöztetni a globális felmelegedés elől, hiszen az új területen más a talaj, más a napfényes órák száma, mások a beporzást végző rovarok még akkor is, ha a hőmérséklet egyébként megfelelőnek tűnik. "Nem elég hőségtűrő kukoricafajtát kinemesíteni. Újfajta növényekre lesz szükség Ghána, Dél-Afrika, vagy Brazília számára. Helyspecifikus vetőmagvakra lesz szükség" - emelte ki Cary Fowler.