Az Európai Unió tagállamai nem fogják sorsukra hagyni nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben lévő partnereiket, egy a közép- és kelet-európai régió egészére kiterjedő nagy volumenű mentőcsomag helyett ugyanakkor előnyben részesíti az egyes országok eltérő viszonyaira tekintettel lévő eseti kezelést - állapodtak meg vasárnapi informális találkozójukon az EU27-ek állam- és kormányfői, lényegében hűvös fogadtatásban részesítve Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő "térségmentő" ambiciózus tervét, aminek költségeit 160-190 milliárd euróra becsülik.

Az Európai Tanács vasárnapi brüsszeli informális találkozójának az utóbbi napok aggasztó híreinek hatására az vált az egyik központi témájává, hogy az EU27-ek miként fejezzék ki szolidaritásukat a pénzügyi és gazdasági válság által különösen sújtott közép- és kelet-európai új tagállamok iránt.

Az álmosnak ígérkező csúcstalálkozó állóvizét alaposan vasárnap alaposan felkavarta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, aki délelőtti sajtótájékoztatóján egy, a közép- és kelet-európai gazdaságok stabilizálását célul kitűző átfogó tervvel rukkolt elő. "A többoldalú európai stabilizációs és integrációs program" nevet viselő kezdeményezés egy 160-190 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozása révén dobott volna mentőövet, a szerzők szándéka szerint a 10 közép- és kelet-európai új tagállamnak, továbbá Ukrajnának és Horvátországnak. Az alap többek között vészhelyzetben likviditási forrásokat biztosítana az érintett országok bankjainak, összehangolt adósság-átütemezést finanszírozna, tőkét juttatna a szerkezetváltáson átesett pénzintézeteknek és garanciákkal, valamint likviditással támogatná a reálgazdaságot.

Gyurcsány regionális mentőprogramja

Gyurcsány Ferenc a maga részéről négy pontban foglalta össze a csomag lényegét. Először is célja lenne, hogy pénzt biztosítson országok, másodsorban pedig a térség bankjai számára. Emellett magánszemélyek és vállalatok rövid lejáratú hiteleit hosszú lejáratúvá alakítaná át, végül pedig hitelekkel és beruházások támogatásával segítené a reálgazdaságot. Bár a kezdeményezést konkrétan sem a közép- és kelet-európai tagállamok vezetőinek délelőtti különtalálkozóján (amire meghívást kapott José Manuel Barroso bizottsági elnök), sem az informális ebéd keretében megtartott uniós csúcson nem tárgyalták meg, a Gyurcsány-féle javaslatok nem nyerték el a kormányok döntő többségének a tetszését, igaz a miniszterelnök előzetesen azt, mondta, hogy a mostani alkalommal nem is számít erre.

Az elképzeléssel szemben a legvehemensebben azok a térségbeli szomszédok - Csehország, Szlovákia és Lengyelország - tiltakoztak, amelyek nem vették jó néven, hogy a javaslat úgymond egy kalap alá veszi a szerintük nagyon is eltérő gazdasági helyzetben lévő országokat. Robert Fico szlovák miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy a terv nem élvez támogatást. "Ha valakinek a régióban gondjai vannak, annak segíthetünk, de ne állítsuk be úgy, mintha valamennyien nehéz helyzetben lennénk" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "Magyarországnak például ezerszer nagyobb problémái vannak, mint Szlovákiának". "Nem kell túldramatizálni a helyzetet és ugyanabba a kategóriába helyezni minden országot. És egyébként is, nekünk egyáltalán nincs szükségünk erre a pénzre" - közölte a BruxInfo érdeklődésére Mikolaj Dowgielewicz, az európai ügyekért felelős lengyel miniszter. Hasonlóan vélekedett a csúcsot követően az ülésen elnöklő cseh kormányfő is. "Az EU senkit sem hagyhat magára. De egyértelműen elutasításra talált az a megközelítés, hogy különböző csoportokra osszuk az Európai Unió tagállamait" - jelentette ki Mirek Topolánek. A kormányfő hozzátette, hogy nem akarják észak-déli és nyugat-keleti választóvonalak mentén megosztani Európát, elfogadhatatlannak nevezve a "szegény rokon" politikát.

José Manuel Barroso bizottsági elnök úgy fogalmazott, hogy a Bizottság élénk figyelemmel kíséri valamennyi tagállamban a helyzet alakulását, de arra is felhívta a figyelmet, hogy még az új tagállamok sem akarnak egyetlen, az egész régióra kiterjedő mentőprogramot. A régi tagállamok vezetői közül különösen Angela Merkel német kancellár tartotta fontosnak kihangsúlyozni, hogy a térség országai között nem lehet egyenlőségjelet húzni és a probléma sokkal összetettebb annál.

Gyurcsány Ferenc ugyanakkor a csúcstalálkozót követően úgy vélekedett, hogy a reméltnél nagyobb nyitottságot és megértést tapasztalt javaslatai iránt. Aláhúzta, hogy az elképzelés nem bizonyult "istenkáromlásnak". A magyar kormányfő kitartott amellett, hogy egy koordinált válaszra van szükségük a régió országainak, speciális támogatások nyújtásával. Szerinte voltak, akik támogatták a javaslatot, sőt akadtak olyanok is, akik "forrón üdvözölték azt". A vita azonban szerinte csak most kezdődik. Sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel miniszterelnök is némileg eltérve a korábbi elzárkózó magatartástól, közölte, hogy figyelmesen tanulmányozni fogják a magyar kormányfő javaslatát.

A csúcsról kiadott nyilatkozatukban az EU27-ek megbízták a pénzügyminiszteri tanácsot a helyzet figyelemmel követésével és azzal, hogy szükség esetén döntést hozzon a segítségnyújtásról, a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével. A nyilatkozat vonatkozó része a következőképpen szól: "(Az EU27-ek) hangsúlyozzák a makroszintű pénzügyi stabilitásnak az Unió egészére kiterjedő fontosságát. Elismerik a közép- és kelet-európai tagállamok közötti egyértelmű különbözőségeket és felülvizsgálják a már hozzáférhetővé tett támogatást... A bankszektort illetően megerősítik, hogy az anyabankok támogatása nem járhat az uniós fogadó országokban működő leányvállalataik tevékenységeinek korlátozásával. Megbízzák az Ecofin-tanácsot, hogy a Bizottsággal szorosan együttműködve folyamatossan és élénk figyelemmel kövessen nyomon a helyzet alakulását és szükség esetén hozzon intézkedéseket az egyensúlytalanságok által érintett országok részére valamennyi rendelkezésre álló eszköz révén történő segítségnyújtás érdekében. Elismerik, hogy az Európai Beruházási Bank jelentős szerepet tölt be a régiónak szánt finanszírozás biztosításában és ezzel összefüggésben üdvözlik az EBB, a Világbank és az EBRD közelmúltbeli bejelentését, amely szerint e bankok közös kezdeményezést indítanak a régióbeli bankszektor támogatása, valamint a globális gazdasági válság által sújtott vállalkozásoknak nyújtandó hitelek finanszírozása érdekében".

A szövegbe részben magyar kezdeményezésre került be az a kitétel, amely felszólítja a nyugati pénzintézeteket, hogy a likviditási források biztosítása során ne részesítsék hátrányos megkülönböztetésben az új tagállamokban lévő leánybankjaikat. Gyurcsány előzőleg a BruxInfo kérdésére közölte, hogy a tanácskozáson fel kívánja vetni az eurózóna gyorsított ütemű kibővítését, amiről először Barroso bizottsági elnöknél tett múlt keddi brüsszeli látogatásán beszélt. A kormányfő megismételte, hogy az eurócsatlakozás kritériumainak felülvizsgálata helyett az euró előszobájában, az ERM II-ben való kétéves várakozási időszak lerövidítésére gondol. És bár lengyel részről megtámogatták az elképzelést, és Gyurcsány szerint Nicolas Sarkozy francia elnök is pozitívan viszonyult hozzá, a mérvadó hozzáállás ebben a kérdésben is az elutasítás volt. A BruxInfo értesülése szerint különösen Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke, luxemburgi miniszterelnök fogalmazott kategorikusan, amikor "romboló hatásúnak" nevezte az eurózóna keretszabályainak bármilyen módon történő fellazításáról szóló nyilatkozatokat. Juncker, akit Angela Merkel is hathatósan támogatott, fontos hitelességi kérdésnek nevezte jelen helyzetben a játékszabályok érintetlenül hagyását, mindazonáltal elképzelhetőnek nevezte a kérdés zárt ajtók mögött történő megvitatását.

Nem kérnek a protekcionizmusból

Az Európai Unió vezetői vasárnapi találkozójukon az elmúlt hetek vitáit félretéve hitet tettek a pénzügyi és a gazdasági válság összehangolt keretek között történő kezelése mellett és elutasították a protekcionizmus minden formáját. Mirek Topolánek cseh kormányfő - aki az elmúlt napokban a sajtón keresztül szópárbajt vívott francia kollégájával, Nicolas Sarkozyvel, az ebédet követő sajtótájékoztatón nagy feltűnést keltve azt mondta, hogy a vezetők egyetlen olyan esetet sem azonosítottak be találkozójukon, amely protekcionizmusa miatt egyes ipari szektorokban veszélyeztetné a tisztességes versenyt. Emlékezetes, hogy ebből a szempontból komoly aggodalomra adott okot a francia autóiparnak nyújtott 6,5 milliárd eurós francia állami támogatás, amit ugyanakkor szombaton este, tehát még a csúcsot megelőzően jóváhagyott a Bizottság, miután Párizs elállt azoktól a rendelkezésektől, amelyek franciaországi üzemek életben tartásától tették volna függővé a támogatás folyósítását. Maga Sarkozy sajtótájékoztatóján egyébként megfigyelők szerint már-már feltűnően többször is bizonygatta, hogy amit eltervezett, annak semmi köze nincs a protekcionizmushoz. Nyilatkozatukban a vezetők egyébként "a fellendülés motorjának" nevezték a belső piacot.

A találkozón az egység helyreállítása mellett diplomaták szerint a vezetők arra helyezték a hangsúlyt, hogy mielőbb konkrét eredményeket kell elérni a pénzügyi és a gazdasági válság ellen elfogadott intézkedések végrehajtásával. A március 19-20-i csúcson ennek megfelelőn részletes menetrendet fogadnak el a vezetők a júniusi csúcsig meghozandó döntésekről, legyen szó az értékvesztett banki eszközök kezeléséről, az autóipar támogatásáról, vagy a banki felügyeletre vonatkozó bizottsági javaslatok elfogadásáról. Az Európai Tanács márciusi ülése von majd mérleget az európai gazdaságélénkítési terv nemzeti és uniós szintű végrehajtásáról is, továbbá akkor fogadják majd el a G20-ak április 2-i londoni találkozóján képviselendő EU-álláspontot is.