Abban viszont teljes egyetértés van, hogy a tovább lassuló infláció miatt az Európai Központi Bank csütörtökön ismét a kamatcsökkentés eszközéhez nyúl.
Az első gyorsbecslésnek megfelelően januárban valóban 1,1 százalékra lassult az éves infláció az eurózónában - közölte február 27-én az Eurostat.

Hétfőn viszont már a februári fogyasztói árindexre vonatkozó gyorsbecslését is közzéteszi az Unió statisztikai hivatala, s ez a várakozások szerint további süllyedést mutat majd a drágulás tempójában, 1,0 százalékra. Ha így történik, akkor az elemzők zöme 50 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsít az EKB kormányzótanácsának csütörtöki ülésén, amelynek eredményeként történelmi mélypontra, 1,5 százalékra csökken a 16 tagországot számláló övezet irányadó kamatlába. Az energia és az élelmiszerek oldaláról sincs már inflációs nyomás, az ipari termékek számos csoportjában pedig kifejezetten deflációs tendenciák indultak el, ráadásul az EKB egyre messzebb kerül inflációs célértékétől (ez 2 százalékhoz közeli, de kissé az alatt lévő ráta lenne).

Az infláció máskor kedvezően fogadott lassulása jelen esetben egyáltalán nem kívánatos, mivel az egyre mélyülő gazdasági recesszió egyik "melléktermékéről" van szó. Éppen úgy, mint a munkanélküliség fokozatos emelkedése esetében, amelyről egyébként szintén február 27-én számolt be az Eurostat. Eszerint az eurózóna átlagában januárban 8,2 százalékra emelkedett az álláskeresők aránya a decemberi 8,1-ről. Mivel a tömeges nagyvállalati leépítések még éppen csak elkezdődtek, a szakértők biztosak abban, hogy a munkanélküliség tovább fog emelkedni a következő hónapokban. Martin van Vliet, az ING holland pénzügyi konglomerátum közgazdásza például már úgy látja, jövőre könnyen elérheti a 10 százalékot is az állástalanok aránya.

Ami az egyes tagországokat illeti, a leglassúbb inflációt Luxemburgban mérték - ott teljesen megállt az árak emelkedése, 0,0 százalékos éves rátát tett közzé januárra az Eurostat. Hasonló a helyzet azonban Portugáliában is, ott mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek az árak 2008. januárja és 2009. januárja között. Elemzők ezzel kapcsolatban az eurózóna-bővítés maastrichti inflációs kritériumának egyre inkább kézzelfogható abszurditására is felhívták a figyelmet. A három legalacsonyabb inflációjú tagország ugyanis, ha a mostani tendenciák folytatódnak, akkor hamarosan negatív inflációt, vagyis deflációt fog felmutatni, s a maastrichti kritérium értelmében őhozzájuk kellene igazodni - noha a defláció a közgazdászok általános értékelése szerint cseppet sem kívánatos jelenség, hiszen a recesszió súlyosbodása irányában hat.