"A mai Európai Unió erősebb és nagyobb, s ez érvényes a gazdasági problémákat megoldó képességére is" - fejtette ki az EU soros elnöki tisztségét ellátó Csehország kormányfője. Az Európai Unió 2004. május 1-jén tíz új tagállammal bővült - köztük volt Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is. 2007 januárjában csatlakozott a szervezethez Románia és Bulgária is.

Topolánek szerint a 27-ek bővítéssel kapcsolatos legfőbb problémáját "a közös piac be nem fejezett liberalizációja alkotja". Rámutatott: a kelet-európaiak számára az EU-hoz való csatlakozás "hatalmas ugrás" volt. "Míg a régi tagállamok lakosainak több évtizedük volt arra, hogy elsajátítsák a közös európai értékrendet, addig a keletieknek mindössze néhány év" - mutatott rá Topolánek.

A cseh kormányfő azt állította, hogy a bővítés mind a régi tagállamoknak, mind az újaknak hasznot, nyereséget hozott. Megerősödtek a helyi cégek, nőtt a munka termelékenysége, megnyíltak a piacok, új beruházási alkalmak teremtődtek - sorolta a sikereket. "A nagyobb Európa erősebb Európát jelent" - hangsúlyozta Topolánek. Leszögezte: az új Európa nem az intézményeken, hanem a közös értékeken alapszik.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint az EU új tagállamai megerősítették az európai piacot, és nagyobb konkurenciát teremtettek a szervezeten belül. "Az Európai Unió ezzel (a bővítésekkel) valóban európaivá vált" - jelentette ki Barroso. Úgy vélte, hogy a bővítés "mindenkinek segített". "Az Európai Unió kibővítése tíz új országgal 2004-ben az európai integráció valószínűleg legnagyobb sikere" - szögezte le Barroso, aki ugyanakkor a Kelet- és Nyugat-Európát egykoron elválasztó vasfüggöny húsz évvel ezelőtti lebontásához hasonlította az eseményt.

Barroso szerint folytatni kell az Európai Unió bővítését, az EU-nek megvannak erre "a lehetőségei és a képessége is". Megjegyezte, hogy a közeljövőben Horvátország, Macedónia és Törökország belépése jöhet szóba, majd a többi balkáni ország következhet.