Az uniós országok gazdasági ágazataiban a nők átlagosan 17,4 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

"A bérszakadék több okra vezethető vissza, és többféle megoldást is igényel. Minden szinten fel kell lépni, és kötelezettséget kell vállalnia minden érintettnek, a munkáltatóktól és szakszervezetektől egészen a nemzeti hatóságokig, illetve valamennyi polgárig" - hangsúlyozta a kampányt bejelentő Vladimír Spidla, az esélyegyenlőségért felelős uniós biztos.

Az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás az Európai Unió egyik alapelve, helyet kapott az 1957. évi római szerződésben is, majd 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést az egyenlő munkát vagy egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak között.

Ennek eredményeként a közvetlen megkülönböztetés egyszerű és szembeötlő eseteinek száma lényegesen lecsökkent. A nők által végzett munkát azonban még ma is gyakran kevésbé értékesnek ítélik, mint a férfiakét, és a nők gyakran olyan ágazatokban dolgoznak, amelyekben a bérek átlagosan alacsonyabbak, mint a zömében férfi munkaerőt igénylő ágazatokban. A szupermarketek női pénztárosai például általában kevesebbet keresnek, mint a férfi rakodómunkások.

A bérszakadék csökkenti a nők életük során szerzett keresetét és nyugdíját, ami későbbi életszakaszban elszegényedésükhöz vezethet. A 65 éves vagy annál idősebb nők 21 százalékát fenyegeti a szegénység, míg ez az arány a férfiaknál 16 százalék.

A nők foglalkoztatottsági aránya az utóbbi években folyamatosan nőtt az unió országaiban: jelenleg 58,3 százalékos, szemben a férfiak 72,5 százalékával. A nők azonban még mindig gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak - e mutató a nőknél 31,2 százalék, a férfiaknál 7,7 százalék. A nők nagyobb arányban tevékenykednek olyan ágazatokban, amelyekben a bérek alacsonyabbak. Az egészségügyben, az oktatásban és a közigazgatásban dolgozik a nők több mint 40 százaléka, és ezen ágazatokban a nők kétszer annyian vannak, mint férfiak - miközben az egyetemen frissen végzettek 59 százaléka nő.

A brüsszeli bizottságnak készített szakértői jelentés megerősíti, hogy a nők a gazdasági és az európai politikai döntéshozatal terén is jelentősen alulreprezentáltak. Az EU mind a 27 tagállamának központi bankjának élén férfi áll. A vezető vállalatok - az egyes országokban a blue-chip indexen jegyzett vállalatok - igazgatósága átlagosan mintegy 90 százalékban férfiakból áll. A nemzeti parlamentekben a női képviselők aránya 1997 óta 16 százalékról 24 százalékra nőtt. Az Európai Parlament tagjainak 31 százaléka nő. A nemzeti kormányok miniszterei között a férfi-női arány átlagosan három az egyhez.