A környezetvédelmi miniszterek brüsszeli találkozóján mindössze négy ország (Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Finnország) támogatta a bizottság javaslatát. Magyarország esetében az EU-miniszterek két év alatt másodszor utasították el a tilalmat magában foglaló védzáradék megszüntetésének kezdeményezését.

A tanácskozáson az is fölmerült, hogy a génmódosított termékek engedélyezése kerüljön a tagállamok hatáskörébe. Erről most nem született döntés, de már ez is napirenden lesz, és Magyarországnak ez nagyon fontos - mondta a szavazás után Göncz Kinga külügyminiszter az MTI-nek. Erőteljes diplomáciai sikernek nevezte, hogy "bőven a szükséges minősített többség" fölött sikerült támogatókat találni az EU-tagországok között a bizottsági javaslat elvetéséhez. - A döntés nagyon fontos nekünk környezeti szempontból, és fontos a lakossági vélemények miatt is - mondta a külügyminiszter.

Jelentős magyar sikerként értékelte a tilalom fenntartását Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is. Az államtitkár emlékeztetett arra: Magyarországnak igen sok "munkája" volt abban, hogy az uniós tagállamok nagyobbik hányadát meggyőzze arról, szükséges a GMO-mentesség további fenntartása Magyarországon. - Ez az agrárdiplomáciai tevékenység végül is meghozta a gyümölcsét - húzta alá Gőgös Zoltán. Magyarországon így továbbra is tilos a MON810-es GM-kukorica termesztése. A minisztériumi vezető ugyanakkor utalt arra, hogy ha más döntés született volna, arra is volt forgatókönyve az országnak, mivel Magyarországon létezik egy úgynevezett együttermesztési törvény, amely szigorú előírásokat tartalmaz a génmódosított növények belföldi termesztésére. Ennek alkalmazására azonban pillanatnyilag nincs szükség.

Gőgös Zoltán egyben emlékeztetett arra is, hogy a génmódosított növényekkel kapcsolatban még nincs végiggondolva minden lehetőség, annak ellenére, hogy a világban már sok helyen termesztik azokat. Magyarország esetében az EU-miniszterek két év alatt másodszor utasították el a tilalmat magában foglaló védzáradék megszüntetésének kezdeményezését. Bécs esetében ez már a negyedik voksolás volt 2005 nyara óta, és a harmadik sikeres. Az ezt megelőző határozat nyomán - amely a szavazatok túlságosan szoros megoszlása miatt visszaadta a döntés jogát a brüsszeli bizottságnak - az országnak bele kellett egyeznie egyes fajták importjába, a termesztési tilalom fenntartása mellett. Az uniós szabályok csak alapos tudományos indokoltság esetén, kivételként teszik lehetővé a génmódosított növények tilalmát. A brüsszeli bizottság erre és új tudományos információkra hivatkozva javasolta most, hogy a miniszterek döntsenek a tilalom rövid időn belüli feloldásáról.

A mostani szavazás Magyarország esetében a MON810-es amerikai kukoricafajtára vonatkozott. Magyarország nemrégiben újabb kutatási eredményekkel igyekezett alátámasztani azt az álláspontját, hogy e fajta használata jelentős környezeti kockázatot jelent az ország természeti értékeire. A brüsszeli bizottság szakértői szerint ugyanakkor a MON810-es forgalmazása nem hordoz veszélyeket magában. Az EU-ban két egyértelmű álláspontú - de időnként változó összetételű - csoport különül el a génmanipulált termékek (GMO) engedélyezésével kapcsolatban: az egyik szerint lehetővé kell tenni, hogy a kártevőknek jobban ellenálló, bővebb terméshozamot ígérő GMO-k az unióban is hozzáférhetők legyenek, a Magyarországot és Ausztriát is magában foglaló másik szerint ilyet csak azt követően szabad engedélyezni, ha egyértelműen bebizonyosodott, hogy a termékek nem jelentenek kockázatot az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre.

Néhány EU-tagállam ingadozik a két álláspont között, és eseti alapon helyezkedik egyik vagy másik csoport pártjára - így történt ez most is például Spanyolország és Németország esetében, amelyek maguk is kísérleteznek módosított növényekkel. Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek is a moratóriumot támogatják, a legtekintélyesebbek közé tartozó Greenpeace azonnal üdvözölte is a mai döntést. Termelői szervezetek ugyanakkor a témával kapcsolatban arra intettek, hogy nem szabad egyoldalúan elutasítani a számos előnyt is magukban hordozó génmódosított fajtákat, hanem mindenre kiterjedő vizsgálatot kell folytatni hatásaikról. A MON810-essel kapcsolatban a viszonylag közeli múltban Franciaország és Görögország is tilalmi záradékot léptetett életbe. Ezekről későbbi környezetvédelmi vagy agrárminiszteri találkozókon várható szavazás. Ausztria esetében a mostani szavazás egy másik kukoricafajtára, a német Bayer cég T25 néven ismert termékére is vonatkozott. Az Európai Bizottság először 2006-ban kezdeményezte a magyar tilalom feloldását.