Egy mérföldkőnek számító brüsszeli beszédében Almunia rávilágított a két legvitatottabb témára, ami az elmúlt két hónapban Európát foglalkoztatta.

"Ha azt kérdezné tőlem, hogy a részvények közös kibocsátása ésszerű-e, azt válaszolnám: igen. A tagállamoknak kell azonban erről dönteniük, és sokan ellenzik ezt az ötletet" - mondta az European Policy Centre (EPC) által szervezett konferencián. Az EPC egy Brüsszelben székelő, független agytröszt; érdeklődésének középpontjában az Európai Unió és a tágabb értelemben vett európai ügyek állnak.

Németország és Hollandia heves ellenállására hivatkozva, a biztos mind ez idáig vonakodott egyértelmű véleményt nyilvánítani a néhány tagállam által tervezett közös kötvénykibocsátásról.

Almuniára azonban egyre nagyobb nyomás nehezedett a Nemzetközi Valutaalap, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az Eurocsoport elnöke, Jean-Claude Juncker, valamint néhány tagállam és az Európai Parlament részéről, hogy egyértelműbb álláspontot foglaljon el.

Almunia egy másik fontos kijelentést is tett: miszerint az EU rendelkezik olyan stratégiával, amellyel szükség esetén ki tudják segíteni az eurózóna komoly gazdasági nehézségekkel küzdő tagjait. A biztos korábban előszeretettel hivatkozott az uniós egyezmények "támogatást tiltó" rendelkezéseire, amelyek kizárják az ilyen mentő akciókat.

Miután Peer Steinbrück, a német gazdasági miniszter az elmúlt hetekben többször megerősítette, hogy Berlin esetleg bekapcsolódna egy bajba jutott eurózónabeli tagállam megsegítésébe, Almunia tegnap pontosította álláspontját.

"Ha egy eurózónabeli államban vészhelyzet állna elő, akkor van megoldás, mielőtt a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulnánk" - jelentette ki Almunia, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna az EU stratégiáját illetően.

Az egyik lehetséges lépés a közös kötvény kibocsátása lehet - vagy a kormányok adósságainak EU támogatása -, melynek segítségével a bajban lévő államok a kamatok csökkentésével (újra) finanszírozhatnák a tartozásaikat.

Például, a görög és a német hosszú lejáratú kötvények hozama közötti különbség az elmúlt hónapokban exponenciálisan nőtt. Ugyanez igaz az olasz kötvényekre is, miközben Írország, Ausztria és Portugália is veszélyben van. Almunia tegnap maga is megismételte a hosszú lejáratú kötvények hozamokkal kapcsolatos figyelmeztetést.

Másik megoldás lehetne, ha az Európai Központi Bank közvetlenül vásárolná fel az államkötvényeket, bár ezt az EU szerződés jelenleg nem teszi lehetővé.

Mikolaj Dowgielewicz, a lengyel európai uniós ügyekért felelős miniszter ez utóbbi megoldást támogatná. Az EurActiv-nak elmondta: "Az Európai Központi Banknak Nyugat-Európát, míg a Nemzetközi Valutaalapnak vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak Kelet-Európát kellene megmentenie."

Almunia valóban Kelet-Európa egyik lehetséges megmentési módjaként említette a "Régi Európa" tőkéjének beavatkozását. Ez konkrétan a helyi leányvállalatok - nemzetközi pénzügyi szervezeteken keresztül történő - újratőkésítését jelentené, mint ahogyan osztrák és olasz bankok fektettek be jelentős mértékben az elmúlt években Kelet-Európában.

Ezenfelül ismét napirendre került a gyorsított eurózónába történő felvétel, annak ellenére, hogy sok uniós vezető tiltakozott ellene a múlt vasárnapi nem hivatalos csúcstalálkozón. Az államok felvételét megelőző kétéves próbaidőt (ERM II) talán mégsem veszik olyan szigorúan, mint az első látásra tűnt. Almunia szóvivője elismerte: Olaszország, Finnország és Írország valóban rövidebb próbaidő után csatlakozhatott.

Az eurózónához történő csatlakozás valóban segítene "az új tagállamoknak" abban, hogy valutájuk értékének nagymértékű csökkenését megállítsák. Többek között Magyarország, Lengyelország és Bulgária is szeretne rugalmasabb feltételeket.