Egy kalap alatt Ukrajnával

Létrehozva: 2009. március 5., 08:05	nyomtat	küld

A kormány hiteltelensége egyre nyilvánvalóbbá vált és egyre többe került. A hiteltelenség pénzügyi és politikailag átvitt értelme ezúttal nem szakadt el egymástól, hanem egymást erősítve egyre gyorsuló örvénybe küldte az országot. Tudják: ez az a figura, amikor a repülőgép úgy zuhan, hogy a pilóta már elvesztette az ellenőrzést a légi jármű felett. A mostani kormányzat egyre képtelenebb ötletei láttán a pénzvilág egyre inkább elbizonytalanodik, és csak egyre drágábban hajlandó finanszírozni az ország devizaadóssága után esedékes kamatok törlesztését is. A teljes bizonytalanságot jelzi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csak késve tudott csatlakozni egy olyan kezdeményezéshez, amely az egész térség iránti bizalom erősítésére volt hivatott.

Vagy talán szomszédaink éppen azért húzódoztak a magyar felügyelettől, mert éppen azzal rombolták volna le leginkább a bizalmat az egész régió iránt, ha Budapestet is beveszik a kalapba. A világ közvéleményének formálásában kulcsszerepet játszó brit BBC világhíradója tegnap reggeli budapesti riportjában ecsetelte, hogy miként vesztett húsz százalékot értékéből tavaly nyár óta a forint, és miként vesztik el lakásukat és vállalkozásaikat is a valutában eladósodott magyar üzletemberek fizetőeszközük katasztrofális mélyrepülése miatt.
Barack Obama elnök előző este Gordon Brown brit miniszterelnökkel folytatott eszmecseréje során a magyar válság hullámaitól óvta Amerikát, egy kalap alá véve bennünket Ukrajnával. A brit és az amerikai viszonyulás is arra utal, hogy a nemzetközi pénzvilág átsorolt minket a balkáni és a szovjet utódállamok kategóriájába, ami méltatlan ahhoz a közép-európai országhoz, mely nem is olyan régen még éllovasa volt a térség reformtörekvéseinek. De ez még hagyján, a legfőbb gond az, hogy ezután már csak a balkáni és a posztszovjet térség államainak megfelelő kockázati felárral tudunk majd újabb hitelekhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon. Nem véletlenül erőlteti Gyurcsány Ferenc a közép-európai közös segélycsomagot, mert ő még azokkal a feltételekkel szeretné magát finanszírozni, mint a lengyelek, a csehek vagy a szlovákok. Angela Merkel német kancellárnak az a legutóbbi mondata viszont, miszerint nem lehet az egész közép-európai térséget egységesen kezelni, éppen arra utalt, hogy mi már nem tartozunk ide, hanem észak-balkáni ország lettünk.

A hiteltelenség árát mi, egyszerű állampolgárok fogjuk megfizetni, és a számla leér majd a külvárosi lakótelepektől a Dunáig, csak győzzük kifizetni. A hatalom megtartásának öngyilkos vállalkozása szükségszerűen csődbe sodorja az országot. A forint egymást egyre kisebb időközökben követő újabb történelmi mélypontjai az euróval szemben arra utalnak, hogy a külföldi befektetők, akiknek kockázatvállalási kedvén múlik a túlélésünk, nem tudják kivárni a magyar politikai ciklus végét. Őket nem a mi ciklusaink érdeklik, hanem a pénzük megtérülésének esélyei, s azok egyre reménytelenebbül romlanak. Veres János pénzügyminiszter szerint nem kell tartani semmitől, mert még van húszmilliárd euró tartalékunk. A gond csak az, hogy Oroszországban tízszer ekkora összeget bevetve sem sikerült megállítani a rubel zuhanását.

Két nagy kérdés van csak: milyen mélyre kell még süllyednie a forint árfolyamának ahhoz, hogy a jelenlegi kormányzat beismerje, képtelen kivenni a zuhanó gépet a dugóhúzóból. Vajon 320 vagy 400 forintos euró kell hozzá? És ennél is sokkal súlyosabb dilemma lesz az, miként tudunk majd mi, egyszerű állampolgárok talpra állni a katasztrófa után.