- Múlt hét hétfőn papírforma szerint megint nem sikerült az ellenzék részéről a parlament feloszlatása, mi volt ennek a fő oka?

- A politikát egyre inkább a matematika határozza meg. Ha megnézzük, az ellenzéknek nincsen meg a 194 fős többsége, ami a parlament feloszlatásához kellene. A Fidesz-KDNP-MDF-SZDSZ-képviselők száma csak 190, ami nem elég a feloszlatás kimondásához. Az idő előtti voksolás belátható időn belül nem fog bekövetkezni, feltéve ha a két nagy párt ebben nem egyezik meg, vagy a független képviselők nem járulnak hozzá az új választások kiírásához.

- A február végén napvilágra került felmérések egyértelműen bizonyítják, hogy az MSZP nem képes szélesíteni a bázisát, és újra a 2008-as népszavazás utáni szintre esett vissza. Ennek oka a mélyülő válság, vagy az MSZP hibái okozzák ezt?

- A visszaesés két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy az MSZP törzsközönségéből is kezdtek lemorzsolódni azok, akik a gazdasági helyzettel elégedetlenek. Az MSZP mind a nyugdíjasokat, mind a közszolgálatban dolgozókat megpróbálja megvédeni, de ez kevés. A másik ok, hogy sokan nem látják, mi az a jövőkép, amiért érdemes a mostani áldozatokat vállalni.

- A Nézőpont Intézet válságkezelési alkalmasságról készített felmérést, ahol Gyurcsány Ferenc jelentősen lemaradt a Fidesz elnökétől. Ez mutatja az MSZP-táboron belüli elbizonytalanodást is?

- Azt lehet látni, ha Gyurcsány jó válságkezelő lenne, akkor már az elmúlt öt évben bizonyított volna. Gyurcsány sem kommunikációs, sem gazdasági szinten nem kezeli jól a válságot, hiszen akkor a forint árfolyama és az állampapírok értékesítése is sokkal jobb képet mutatna.

- Képes lesz-e az MSZP most fölálló EP-listája mozgósítani a szavazókat?

- A felvetődött nevek a párttagok és az újságolvasók között ismertek, azonban a széles nyilvánosság előtt nem tekinthetők húzóneveknek. Ezek a nevek önmagukban kevesek. Ha sikerül mozgósítani a baloldali szavazókat, akkor csak a párt neve lesz erre képes. A kampányban meg kell találni azt a metatémát, ami mozgósítja a szavazókat. Ilyen volt 1990-ben, hogy milyen mélységű legyen a változás az országban, vagy 2006-ban, hogy visszatérjen-e Orbán Viktor. Ha egy metatéma megszólítja a baloldali voksolókat, akkor nagy számban vesznek részt a voksoláson. Ha például az lesz a fő téma, ki felelős a válságért, nagy valószínűséggel otthon maradnak.

- Egy súlyos szocialista EP-választási vereség elindíthat egy szétesési folyamatot a pártban?

- Ez is egy valós forgatókönyv, azonban ha az MSZP a márciusi kongresszuson megerősíti Gyurcsányt, akkor 2011-ig nagy valószínűséggel ő marad a párt elnöke. Megsemmisítő vereség az lenne, ha a Fidesz a mandátumok 2/3-át megszerezné. Az MSZP számára már egy, a 2008-as népszavazásnál kisebb mértékű vereség is bizonyos szempontból jól jönne. Arra tippelek, hogy egy megsemmisítő vereség esetén az MSZP élén Gyurcsány mindenképpen marad, a miniszterelnöki székben pedig kijelöli az utódját. Súlyos vereség esetén megoldás lehet a kormány átalakítása vagy esetlegesen további bővítése a párt erős embereivel, ahogy ez már 2008 április-májusában megtörtént. A korábban egyéni körzetben nyertes képviselők lemaradása az EP-listáról egyértelműen azt mutatja, hogy a parlamenti arányokat nem merik kockáztatni a szocialisták.

- Az MDF elnöksége Bokros Lajost kérte föl EP-listavezetőnek. Tud-e nyugat-európai példát mondani arra, hogy egy politikai erő a vele ellentétes oldalon lévőt kéri föl vezető pozícióba?

- Szokatlan ez a megoldás nyugaton is. Amire példa volt, hogy pártok egyesülnek és emiatt változik meg az adott politikai szervezet vezetése. Gondolhatunk Obamára, aki a Bush-kormány korábbi hadügyminiszterét vette át, vagy Sarkozyre, aki a korábbi szocialista külügyminisztert vette be a kormányba. Valóban szokatlan ez az esemény, de így a személy mögött lévő szavazókat is meg lehet célozni.

- Ezzel a lépéssel az MDF végleg átsodródott a baloldalra?

- Alapvetően nem lehet azt mondani, hogy a Dávid Ibolya által vezetett párt átsodródott volna a baloldalra. Ezt a kezdeményezést én alapvetően jónak tartom. Ha Bokros Lajos elfogadná a felkérést, azzal az MDF azt mutatná a közvélemény felé, hogy képes a megújulásra, új embereket tud vonzani. Bokros egy nemzeti-liberális ember, aki ezt az irányt képviseli, az írásai alapján ezt lehet megállapítani. A MDF tagsága nem fog átmenni a posztkommunista oldalra Bokros érkeztével, azonban a párt jobboldali gazdaságpolitikát képvisel, amit így hitelesebben tud majd megjeleníteni.

- Az MDF az SZDSZ szavazóiért fog versenyezni az EP-választáson?

- Az SZDSZ szavazóiért is és azokért is, akikre a Bokros-féle gazdasági kiigazítás pozitív benyomást tett. A liberális értelmiség és a balliberális média is pozitív hősként kezeli őt. Ebből akár szavazat is származhat. Ha a gazdasági kérdésekről fog szólni a kampány, akkor sokat segíthet Bokros a pártnak, ha nem, akkor jelentős károkat is okozhat majd az MDF-nek.

- A másik oldala a dolognak az, hogy az MDF-en belül sokan lázadnak e döntés ellen. Nem lehet, hogy Dávidnak Bokros jelölésével túl nagy árat kell majd fizetnie?

- Ez a veszély valóban fönnáll, mivel az MDF tagsága és a szavazói olyan messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. A tagság jelentős része antikommunista, így a posztkommunista oldalnak tett engedmény mindig jelentős konfliktust fog szülni. Ha az MDF a tagság szerinti politikát folytatná, nem lenne esélye kikerülni az egyszázalékos támogatottsági körből. Folyamatos kompromisszumokra van tehát szükség, hogy a pártvezetés és a tagság igényei találkozzanak egymással.

- Az SZDSZ nem kezdte el túl korán a kampányát?

- Pont azért kezdték korábban a kampányt, mivel tudják, hogy később a nagyok mellett már nem lesz túl sok terük. Ugyanígy tettek 2004-ben és 2006-ban is, ahol egy identitáskampánnyal kezdtek, hogy felhelyezzék magukat a politikai térképre. Az SZDSZ fegyelmezett szavazókra épít, akik eddig mindig bevitték a parlamentbe. Alacsony részvétel esetén könnyebben teljesíthetik a bejutási küszöböt. A liberális szavazókra rástartolt az MDF és a Lehet Más a Politika is, amely a múlt héten szerveződött párttá. Ha ezek sikeresek lesznek, akkor minden korábbinál nehezebb lesz a liberálisoknak az öt százalékot teljesíteni.

- A Fidesz számára a mostani helyzetben milyen lehetőségek vannak? Folytassák a mostani politikájukat, vagy jelenítsenek meg új elemeket is?

- A Fidesz számára az rejt veszélyeket, hogy vezetnek legfőbb riválisuk előtt. A legnagyobb ellenzéki párt 2001-ben és 2005-ben is vezetett, mégis elveszítette a választásokat. Nem akarnak hibázni, nehogy még egyszer így járjanak. Arra is vigyázniuk kell, nehogy úgy járjanak, mint Merkel 2005-ben, amikor nagyrészt előállt a programjával, aztán majdnem elveszítették a választásokat. A Fidesz kivárásra játszik. A legnagyobb ellenzéki pártnak stabilitási paktumot kellene kötnie az MSZP-vel többek között a forint további gyengülésének a megfékezéséről, a közigazgatás átalakításáról, a közszolgálati bérekről, a nyugdíjakról. Ehhez a megállapodáshoz mindkét félnek a választásoktól függetlenül ragaszkodnia kellene. A szocialisták valószínűleg újra a negatív kampányra fognak építeni, mint tették azt a korábbi voksolások során.

- Az elmúlt napokban váratlan erővel tört föl a napi közbeszédben a cigányok helyzetéről szóló éles vita. Ez a téma képes lehet-e teljesen átrajzolni a hazai politikai térképet?

- Nincs új a nap alatt: ami nálunk a cigánysággal van, az Nyugat-Európában 20-30 éve a bevándorlók növekvő száma kapcsán jelent meg. Ugyanazok a problémák, megoldási javaslatok lesznek nálunk is. A cigányság a rendszerváltás óta folyamatosan süllyedő réteg, akik a segélyrendszer útvesztőiben ismerik ki magukat. Ez a kérdés önmagában nem cigánykérdés, hanem a magyar állam hatékonyságának a kérdése. Nyugaton is megoldották, hogy a bevándorlók gyermekei megismerjék az adott ország kultúráját és szokásait, betagozódtak az adott nemzet szakmunkásrétegébe. Nálunk az oktatási rendszer nem működik, szegregál. A jobb módúak elviszik a gyerekeiket ezekből az intézményekből, féltik saját gyermekeik jövőjét. A Jobbik jelenleg bűnbakként kívánja a cigányokat beállítani, ami időlegesen működhet, de a kérdés ettől még nem oldódik meg. Amíg nem helyezünk az oktatásra nagy hangsúlyt, nem lesz esély a nyugati modell követésére. Másrészről, amíg az egy irányba húzó cigány politikai elit nem alakul ki, képtelenek lesznek az erős érdekérvényesítésre, hasonlóan a nyugaton élő bevándorlókhoz.

- Tart-e attól, hogy a jelenlegi kiélezett helyzet polgárháborúhoz vezethet?

- A politika mindig hajlamos a túldramatizálásra. Szlovákiában a Dzurinda-kormány fontos intézkedéseket hozott meg, aminek eredményeképpen éhséglázadás tört ki, de polgárháborús helyzet ott sem alakult ki. A többségi magyar társadalom a béke mellett áll. A megoldást nem ebben az irányban kell keresni, mert az erőszak révén csak sérülnek az emberek, de a probléma nem oldódik meg.

- A pécsi időközi polgármester-választást sokan az EP-voksolás előszobájának tekintik. Mit veszíthetnek, mit nyerhetnek ezen a felek?

- Egy hónappal az EP-voksolás előtt lesz a pécsi szavazás. Szili Katalint is valószínűleg azért indították, mert ő testesíti meg az "emberarcú" szocialistát, aki a nemzeti kérdések iránt is fogékonyabb. Szili talán jobb eredményt fog hozni Pécsen, mint az MSZP országosan. Ha ezt tudja személyesen hozni, akkor személyileg megerősödve kerülhet ki a megmérettetésből. Ha viszont Szili sem tudja az országos átlagot hozni, az pánikreakciót válthat ki. Az időközi országgyűlési választás jobboldali sikere esetén számos egyéni MSZP-s képviselő kezdene el aggódni, hogy mi lesz az ő jövőbeli sorsa.

- Mind az MDF, mind az SZDSZ a Reformszövetség javaslata felé mozdult el, ami nehéz helyzetbe hozhatja Gyurcsányt az általa benyújtott törvényjavaslatok végszavazása során. Ez elvezethet a kormány bukásához?

- A kisebbségi kormány idején hozzászokhattunk, hogy a parlament a törvényeket nem megszavazza, hanem átengedi. A kormány mozgásterét növelheti, ha az egyes módosításokat nem csomagban, hanem külön-külön fogadják el, ami mind az SZDSZ, mind az MDF számára megkönnyíti a szavazásokat a kormány mellett, amely így újfent megmenekülhet és folytathatja a túlélőshow-t.

- Forró március 15-ére számít?

- Mindenképpen forró ünnepre. Nagyon nagy az elégedetlenség mind politikai, mind gazdasági téren, amit csak tovább fokozott a parlament feloszlatásának elmaradása. Gyurcsány Ferenc egészen addig marad a miniszterelnöki székben, amíg nem látja biztosítottnak a politikai túlélését.