Múlt év októbere óta a tegnapi kamatdöntéssel együtt az EKB már 2,75 százalékponttal szállította le alapkamatát annak érdekében, hogy a pénzügyi válság miatt lelassult európai gazdaságot élénkítse. A döntést követő sajtóértekezleten Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke nem zárkózott el további kamatvágástól sem, de megerősítette korábbi véleményét, miszerint a zérókamat-politkát nem tartja előnyösnek. Az EKB a 2009-es és 2010-es infláció alakulását a visszaeső fogyasztói kereslet és a csökkenő árak miatt két százalék alá várják.

A központi bank célja ugyanakkor az alapkamat két százalék közelében való tartása, de Trichet nyilatkozata alapján várhatóan a továbbiakban sem zárnak ki egyéb, "nem hagyományosnak" mondható likviditásnövelő megoldásokat. Ilyen az Angol Központi Bank napokban bejelentett pénzpiaci akciója, mely a hazai banki eszközök felvásárlásával próbálja a pénzkínálatot bővíteni. A szakértők véleménye szerint azonban ez az út nem járható az eurózóna esetében, mert egy tagország eszközeinek felvásárlásával a központi bankot komoly bírálat érhetné a "részrehajlás" miatt.

Az EKB elnök hangsúlyozta: a tagállamok költségvetési hiányának mérséklése kritikus a "nyilvánosság bizalmának" fenntartása érdekében, mely összecseng a tanácskozáson szintén résztvevő Joaquín Almunia pénzügyi biztos elmúlt hetekben tett nyilatkozataival. "Támogatjuk a Bizottság kezdeményezését, hogy meginduljanak a túlzott költségvetési deficit eljárások bizonyos országok esetében" -tette hozzá Trichet.

Az EKB vezetőtestülete 2009-ben még a gazdaság visszaesését várja, de utána fokozatos növekedést jósol.