Ezt tán nem is kéne kérnem, hiszen ez a kör mindig is gyorsan és hevesen reagált minden rasszista megnyilvánulásra. S most, hogy éppen a többséget alkotó magyarságot érik méltatlan és megalapozatlan támadások, nem lehet kérdés, hogy ezt most is meg kell tenniük.
A közelmúltban megszaporodtak a magyarságot agresszivitással, gyűlöletkeltéssel vádoló nyilatkozatok. A sikkasztással meggyanúsított Kolompár Orbán OCÖ-elnök azt mondta az eltűnt pénzről, tán az volt a baj, hogy a cégénél magyar embereket alkalmazott. Lefordítva: a magyar ember ab ovo sikkasztós fajta. Mohácsi Viktória szabad demokrata EP-képviselő a tévében állította, Marian Cozma azért vált gyilkosság áldozatává, mert vélhetően provokált, "cigányozott". E logika mentén: ha a cigányok brutálisan megölnek valakit, az csak azért történhet, mert az illető rasszista. Bravó! Ugyanott Bíró András, aki pedig korábban többször figyelemre méltó árnyaltsággal beszélt a cigányság sajátos kultúrájáról és szokásairól, totálisan elragadtatta magát: arról beszélt, hogy a cigányokkal szemben etnikai gyűlölettől fűtött, szervezett tisztogatás zajlik. Vagyis - itt a magyar Ku Klux Klan. Ez az állítás involválja, hogy ha eztán baja esik egy cigány embernek, a háttérben biztos a gonosz magyarok állnak. S végül a tatárszentgyörgyi áldozatok temetésén Iványi Gábor metodista lelkész arról beszélt: Magyarországnak ötszáz éves bűneiért kell bocsánatot kérnie, mert a cigányokat nem fogadta be a mai napig.
Hamis, felületes, dedós ez a szöveg, Iványi úr, s nevetséges, hogy Európa egyik legbefogadóbb, másoknál egy cseppel sem előítéletesebb népének kell állandóan bocsánatot kérnie szlovákoktól, franciáktól, zsidóktól, szerbektől, bantu négerektől, cigányoktól, amazonasi őserdők őslakóitól és az óceániai szigetvilág törzseitől. Nem durva tréfa ez, uraim, a többségi magyarokkal szemben? Mivel érdemelték, érdemeltük ki a folyamatos megaláztatást, degradálást, lealacsonyítást?
Egy szó mint száz: eljött az ideje, hogy újra összeálljon a charta, és balliberális értelmiségiek látványos tüntetést szervezzenek ismét a Kossuth térre - a magyarság védelmében, a "magyarozás" ellen! Hisz tudom én, hogy együtt dobog a szívük minden magyarral. Hiszek hát abban, hogy, mint minden más etnikum, nemzet, nemzetiség elleni támadás esetén, most sem fognak hallgatni.
Különös az, ami Magyarországon, Európa közepén történik: hogy az államalkotó többség válik rasszista támadások tárgyává a nyilvánosság előtt, s e támadásoknak nincs semmiféle következményük! Ez egy újabb hungarikum: egy ország többségével packáznak és szórakoznak, gúnyolják és megvetik a magyarokat, akik kiszolgáltatottakká válnak a saját hazájukban. Ez nagy bravúrja azoknak, akik mindezt megcsinálják a többségi magyarsággal, ez világszenzáció! Mert hallottunk már az északír katolikusok elnyomásáról, a baszkok, katalánok hátrányos helyzetéről, a kisebbségben élő csecsenek, albánok, bosnyákok, kurdok stb. elnyomásáról, sőt hallottunk arról is, hogy Európa szinte minden országában keserves körülmények között élnek a cigányok. De mindenütt - sajnos a mennyiségi szemlélet "természeténél" fogva - a többség nyomta, nyomja el a kisebbséget, eléggé el nem ítélhető módon.
Ám mindez nálunk, a világon egyedülállóként fordítva van: a többség válik a kisebbség általi megaláztatás tárgyává.