A gazdasági válság kezelésére az Európai Befektetési Bank (EIB) a tagállamok és a Bizottság felkérésére fokozott szerepvállalás mellett kötelezte el magát tavaly, melynek keretében kiemelten támogatja a kis- és középvállalkozások hitelhez jutását, az energetikai projekteket, a klímaváltozás elleni küzdelmet, az infrastruktúrafejlesztést, a tiszta közlekedési és fuvarozási megoldásokat valamint a tagországok és régiók közti konvergencia javítására érdekében tett törekvéseket - közölte éves sajtótájékoztatóján az európai pénzintézet elnöke, Philipp Maystadt hétfőn Brüsszelben.

"A félreértések elkerülése végett el kell mondanom, hogy az EIB-nem tud vállalatokat eltőkésíteni, likviditást fokozni, sem strukturális változásokat megfinanszírozni. Az általunk nyújtott hitelekből régiók felzárkózását segíthetjük, kkv-kat támogathatunk és olyan innovatív projekteket finanszírozhatunk, melyek egybevágnak az Unió törekvéseivel, tehát egyebek mellett zöldek, energia hatékonyak és javítják az európai gazdaság és társadalom helyzetét." - mondta Maystadt.

Az EIB elnöke a kiemelt területeken belül nagy hangsúllyal beszélt az autóipar megmentésére és a zöld közlekedési technológiák fejlesztésére fordított hitelekről. Az autóipar megsegítése kapcsán mindenekelőtt a zöld technológiák fejlesztését támogatja a fejlesztési bank, erre fordított összegek az EIB éves költségvetésének több mint egy tizedét teszik ki idén, csak az első félévben 7 milliárd eurót fizetnek ki a vállalatoknak a hagyományos támogatások mellett - mondta Maystadt. Hozzátette, az igazságos elosztás érdekében egy vállalat évente összesen 400 millió eurónyi támogatást kaphat, tagországonkénti kikötés azonban nincs az összegek maximumát illetően.

A tagállamok pénzügyminisztereinek kérésének megfelelően a befektetési bank a kkv-knak folyósítható összegeket több mint 42 százalékkal emelték meg, azonnali hiteligényeiket kielégítendő. Maystadt hozzátette, az kifizetések tavaly október és idén február között az előző két év hasonló időszakához képest 38 százalékkal, 31,3 milliárdra nőttek. Az európai gazdaság motorját adó KKV-k kifizetéseinek összege a 2007-es 5,7 milliárdról 8,1 milliárdra nőtt 2008-ra, mely utóbbi összeg több mint a felét az utolsó negyedévben utalta át a bank. Ezzel párhuzamosan megkönnyítették a hitelezési eljárásokat, rugalmasabbá és átláthatóbbá téve a pénzek kiutalását. A kkv-k hitelezésére vonatkozó középtávú tervek szerint 2008-11 között évente 7,5 milliárd eurónyi keretet tesznek elérhetővé. A magyarországi kkv-k tavaly 116,5 millió eurónyi hitelhez jutottak EIB forrásokból, míg az idei évre máris aláírtak 352 millió eurónyit a szektornak.

A kkv-k segítésére egy új pénzügyi terméket is bevezet idén a fejlesztési bank, mely lehetővé teszi a kockázatok megosztását a bankokkal, melyhez hasonló ezt kiegészítő termék a közepes vállalatok számára is is elérhető lesz összesen évi 1 milliárd euró értékben.

Energetikai beruházásokra, klímaváltozás elleni küzdelemre, infrastruktúrafejlesztésre és tiszta energiaforrások által hajtott közlekedési megoldások fejlesztésére 6 milliárd eurót áldoznak, melybe benne foglaltatik az autóipar kizöldítésére szánt fejlesztéseket és új innovatív alacsony CO2 kibocsátású járművek gyártását támogató 2 milliárd euró is. Eddig tavaly decemberben az olasz Piaggio nyert el 150 milliónyi zöld fejlesztésekre fordítandó hitelt, míg idén januárban a német Volkswagen 400 millió eurót.

A fenntarthatóságra és az energiaellátás biztonságának javítására idén 8,9 milliárd eurót szánnak, míg kutatás és fejlesztés finanszírozására 1,24 milliárdot, a TEN hálózat fejlesztésére pedig 10 milliárdot.

A szegényebb régiók felzárkózásának segítésére fordított összegeket 2,5 milliárddal emelték meg. 2008-ban 23 tagállamra vonatkozóan 21 milliárd euróra nőtt a konvergencia programokra szánt hitelek összege, mely 5,4 milliárddal több mint előző évben.

Maystadt az EIB pénzügyi helyzete kapcsán közölte, a tavalyi évet 1,651 milliárd eurónyi profittal zárta a nonprofit intézmény, mely összeg nagy részét a fenntartási költségek viszik el. Hozzátette továbbá, hogy mint ahogy arról a sajtó cikkez egy ideje, tőkeemelést terveznek 2010-ig, melynek nyomán 67 milliárd euróval 232 milliárd euróra nő majd az EIB alaptőkéje.

Marta Gajecka, az EIB Kelet-Európáért felelős alelnöke a térség újságírónak tartott sajtóbeszélgetésén közölte, hogy míg a keleti-tagországok tulajdonrésze a bankban mindössze öt százalékos addig tavaly a kifizetések 16 százalékából részesedtek, mely arány idén csak tovább nőhet.

Gajecka elmondta, hogy egy új a közeljövőben elérhetővé váló pénzügyi megoldáson dolgoznak, melynek keretében az EIB garanciát vállalna a tagállamok által kifejezetten egy-egy projekt finanszírozására kiadott kötvényekre. Ily módon azonban csakis olyan projektek pénzelését tennék lehetővé, melyek egybevágnak az Európai Unió szakirányú politikáival. "Az új projektek támogatására létrehozandó kötvénykibocsátásra azért van szükség, mert a tagállamok szeretnének ily módon megjelenni a pénzpiacokon" - tette hozzá Gajecka. Kielemte, az ötlet nem új, hiszen az önkormányzatok gyakran finanszíroznak kötvénykibocsátás révén így projekteket, itt csak a lépték lesz más - mondta.

EIB pénzek Magyarországon

2008-ban az eddigi legmagasabb értéket érte el a magyarországi EIB hitelek értéke, 1,525 milliárd euróval. Ebből a legtöbbet 300 milliót a nemzeti operatív program megvalósítására kaptunk. Az EU strukturális alapjaival közösen mintegy 50 helyi útépítési munkát finanszírozott a bank 120 millió euró értékben. Dunaújvárosban 78 millió eurónyi hitelt kapott egy papír újrahasznosító üzemet építő vállalat, míg Pécs 50 milliónyi hitelt nyert el fenntartható városi közlekedési projektjének pénzelésére.

Kutatásra és fejlesztésre tavaly 275 milliónyi hitelt nyert el a Nemzeti Kutatási és Technológiai Intézet, 2008 és 2010 közti projektjeire, míg generikus gyógyszerek fejlesztésére további 48 milliót nyert el hazánk.

200 milliónyi hitellel segítette az EIB az M6-os autópálya 66 km-es szakaszának megépülését a Dunaújváros és Szekszárd közt. Környezetvédelmi pénzekből 194 millió jutott a fővárosi szennyvíztisztító építésére és üzemeltetésére, míg további 45 millió egyéb városok szennyvíztisztítóinak fejlesztésére, rekonstrukciójára.