"Olyan költségvetést szeretnénk, amely visszaadja a polgárok bizalmát, mégpedig nem csak a pénzintézetekben, hanem egymásban, egy európai méretű összefogásban is" - jelentette ki.

Mint megjegyezte, minden bajt nem lehet a tagállamok nemzeti jövedelmének 1 százalékából - a közösségi költségvetésre előirányzott keretből - maradéktalanul orvosolni. De - folytatta, felsorolva számos költségvetési célkitűzést - "nem mindegy, hogy kapnak-e biztatást és támogatást a kis- és közepes vállalkozások, formálódik-e az összehangolt, közös energiapolitika, megteszünk-e minden megtehetőt a klímaváltozás ellen és a megújuló energiaforrásokért, hatékonyabb lesz-e közös határaink ellenőrzése, eredményesebb lesz-e a felzárkóztatási politika, biztonságosabb az élelmiszer".

Surján kitért arra, hogy a források szűkös volta ellenére a tagállamok nem használják ki a meglévő költségvetési kereteket sem.

"Elvárjuk, hogy az Európai Bizottság legyen határozott a bürokratikus akadályok megszüntetésében, koncentrálja a kiadásokat azokra a területekre, amelyeken a felhasználás eredményes, és vonja el a támogatást onnan, ahol rendszeresen maradvány képződik" - javasolta.

A néppárti frakció költségvetési felelőse felajánlotta az uniós társszerveknek az Európai Parlament közreműködését abban, hogy megvizsgálják a költségvetési pénzek felhasználását, mert - mint fogalmazott - nem akarnak megelégedni azzal, ha a felhasználás "jogszerű", elvárják a célszerűséget is.