FIDESZ.HU > Vélemények > Publicisztika |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Rozsdaállók
|
|
Erzsébetvárosban ma van az utolsó nap, amikor még elsüthetik a rossz viccet a kerület polgárai: Jó, jó, de hun van Hunvald? Ugyanis ma dönt a bíróság a VII. kerületi polgármester előzetes letartóztatásának újabb kilencven nappal történő meghosszabbításáról. |
|
Létrehozva: 2009. március 11., 07:28 |
Szokott lapunkból idézni a Népszava, kedvességüket azzal viszonozzuk, hogy tőlük idézzük: "Hunvald György MSZP-s polgármestert különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalással gyanúsítja a főügyészség, illetve nemrég hivatali visszaéléssel is meggyanúsította. A politikus mellett még hárman vannak előzetes letartóztatásban..." Idézhetnék hosszabban is a baloldali napilapból, de semmilyen módon nem szeretném befolyásolni a tisztelt bíróságot, van elég baja úgyis. Ám ami a befolyásolást illeti, azt elvégezték azok a szocialista parlamenti képviselők, akik újfent nem járultak hozzá, hogy Havasiné Orbán Mária lehessen a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Azt üzenték ezzel: vannak ismereteik arról, hány börtönszocialista politikus van az igazságszolgáltatás látókörében, s nekik sem tenne jót egy olyan főbíró, akire nincs befolyásuk. Az, hogy törleszteni akartak a köztársasági elnöknek, minősítésre nem érdemes.
A kisebbségi kormányzati politizálás nem szokványos módja, hogy még végóráiban is olyan tervezeteken dolgozik, amelyekkel el szeretné érni, hogy rátehesse kezét az igazságszolgáltatásra. Is. Azon álmodoznak, hogy külön személyre bízná tervezetük az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), illetve a Legfelsőbb Bíróság (LB) vezetését. A trükk az lenne, hogy az OIT vezetőjének megválasztásához elég lehetne a szótöbbség, ám hatásköre kiterjedne a Legfelsőbb Bíróságra is. Ha a tervezet már korábban megvalósul, akár Havasinét is elfogadhatják, hiszen így a főbírót sima alárendeltjévé tehette volna a szavazattöbbséggel megválasztandó személy.
Furcsa elképzeléseik vannak a jogállamról a szocialistáknak: amíg hatalmon vannak, mindent akarnak, bármi áron, viszont ellenzékbe kerülve hevesen tiltakoznak minden intézkedés, terv, rendelet, törvény ellen, ami büntethetetlenségüket megkérdőjelezhetné. Természetesen nem minden szocialista gondolkodik így: van, aki azért, mert egyszerűen csak becsületes, ám vannak olyanok is, akik, mivel nekik nem jutott a koncból, "a szomszéd tehene is dögöljön meg" alapon nem bánnák, ha párttársukat utolérhetné az igazságszolgáltatás. Utóbbiakkal nem érdemes foglalkozni, ám az igazán elgondolkodtató, mi lesz azokkal, akik sokáig és türelemmel viselték Gy. Ferenc országrontó politikáját. Mi mozgatta őket, amikor nem mozdították el a helyéről pártelnök-miniszterelnöküket, holott megtehették volna? Miért rettentek vissza az előre hozott választás lehetőségétől? Miben bíznak? Miért nem bíznak a nép ítéletében? Igazából már nem érdekel, mi lesz az erzsébetvárosi polgármesterrel. Jobban izgat, mi lesz azokkal a baloldali érzelmű tisztességes emberekkel, akik csalódtak a baloldali kormányban, ám fantomfájdalomként élik meg a fenyegetően közelgő kormányváltást. A hazugságaiba nemzetközi terepen is belebonyolódó miniszterelnök pártjára szavazva maguk is részei lesznek a hazugságspirálnak, vagy egyszerűen csak otthon maradnak, mint Fejes Endre Rozsdatemetőjének szereplői, s mindezt úgy veszik tudomásul, mint az a család, amely tagjainak életük jelentős fordulatainál Pék Mária halat rántott, és ők "ettek-ittak, mulatoztak hajnalig"?
A többiek? Rezgő inakkal várhatják, mikor történik meg velük az, hogy szembe kell nézniük önmagukkal, hazugságaikkal, megalkuvásaikkal, hiszen a lelkiismeret bármikor feltámadhat. És furdal, nem ismeri az irgalmat. És nem lehet fellebbezni, csak a legnagyobb Úrhoz.
Ahogyan a szólás szól: "Az Isten irgalmazzon nekik!"