Schmitt Pál: Szomorú, hogy Szlovákiát vagy Szlovéniát igyekszünk behozni

A "Felzárkózás Európája" a harmadik abban a sorozatban, amellyel a Fidesz igyekszik előkészíteni programját az európai parlamenti választásokra - mutatott rá Schmitt Pál, a Fidesz listavezetője bevezető beszédében.

Szomorú, hogy 2009-ben még a "felzárkózás Európájáról" kell beszélnünk, amikor úgy gondoltuk, hogyha eljön a rendszerváltozás, sőt, tagjai leszünk az Európai Uniónak, akkor megcélozhatjuk gyors ütemben az Európához történő felzárkózást - jelentette ki Schmitt Pál. Hozzátette: egyelőre ott tartunk, hogy megfordult a dolog. Nemhogy nem zárkózunk fel, hanem úgy tűnik, hogy helyben topogunk.

Lassan ott tartunk, hogy a felzárkózásban a kelet-európai országokat tűztük ki célul - jegyezte meg, szomorúnak nevezve, hogy Szlovákiát vagy Szlovéniát igyekszünk behozni, hozzájuk felzárkózni, miközben amikor az Európai Unióba beléptünk, mi voltunk a zászlóshajók, és ők messze mögöttünk voltak.

Rogán Antal: Integrált változtatásokra van szükség Budapesten

Rogán Antal előadásában arra kereste a választ, milyen lehetőségeket kínál az Európai Unió támogatási rendszere a városok számára. Belváros polgármestere rámutatott: az EU integrált városfejlesztési stratégiája legfontosabb kihívásként az élhető városok kiépítését, a történelmi belvárosok rekonstrukcióját, a közösségi közlekedés fejlesztését, a forgalomcsillapítást és a fenntartható városközpontok fejlesztését nevezte meg. Ehhez igazodóan próbáltunk megfogalmazni egy programot, a Budapest szíve programot a Belvárosban is a fővárosi önkormányzat segítségével - jegyezte meg a fideszes polgármester, aki többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Budapesten közlekedő autók száma jelentősen megnövekedett, a Belvároson áthaladóké például a 3,5-szörösére, melynek 60 százaléka kifejezetten átmenő forgalom.

A Budapest szíve program komoly változásokat eredményezhet a Belvárosban - mutatott rá Rogán Antal, aki kitért a program hiányosságaira is. Példaként említette a túlzott bürokráciát, illetve azt, hogy a határidők csak a pályázóra kötelezők, az államra és az elbírálóra nem, ami a projektek folyamatos csúszásának lehetőségét teremti meg. A politikus komoly problémának nevezte azt is, hogy az önkormányzatok hitelképessége nagy szerepet játszik a pályázati pénzek lehívásánál is. Véleménye szerint integrált, összefogott változtatásokra van szüksége Budapestnek, ehhez pedig a kormánynak kell változásokat eszközölnie a rendszeren belül.

Vereczkey Zoltán: Növekedés és egyensúly!

Vereczkey Zoltán a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Magyarország jelenlegi és közelmúltbéli állapotát mutatta be előadásában. Először felvázolta a versenyképesség legfontosabb tényezőit, így az adórendszert, a támogatási rendszert, a költségtényezőket, valamint a gazdaságfejlesztő programokat. Mint mondta: ezek azok a pillérek, amelyek meghatározzák egy állam versenyképességi lehetőségeit.

Vereczkey kifejtette: 2004-től kezdődően indult be az a folyamat, amely rendszeresen tehernövelő tételeket vezetet be. 2005-ben - fogalmazott - 100 milliárdos batyut kaptak a vállalkozók. 2006-ban csak 40 milliárddal nőttek tovább a terhek, így - tette hozzá a kamara elnöke - összesen 840 milliárdot vontak el közel négy év alatt. Rámutatott arra is, hogy a környező országokhoz képest nekünk a legmagasabb az adórendszerünk, ami tulajdonképpen az aranytojást tojó tyúk leölése.

Vereczkey Zoltán nyomatékosította, hogy csak az minősül gazdaságfejlesztésnek, ami munkahelybővítéssel is együtt jár. Kitért a versenyképesség energia felhasználásával kapcsolatban arra is, hogy a környező országokhoz képest nálunk a legmagasabbak az árak, ami például a gázolaj esetében, azt üzeni: ne nálunk tankolj, ne nekünk fizess jövedéki adót.

Hova jutottunk a versenyképesség tekintetében? - tette fel a kérdést a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A 29. helyen voltunk 2002-ben - mondta -, mostanra a 62.-re estünk vissza. Véleménye szerint feladtuk a gazdasági növekedést a hiánycélok teljesítésének érdekében.

A GDP ráfordításainak tekintetében mindenre kevesebbet költünk - mutatott rá Vereczkey -, mint az európai unió más államai, így látható, hogy túlköltekezésre és korrupcióra mennek el igen komoly pénzek.

Zárásként összegezve az eddigieket kifejtette: csak a növekedésből származó többletet lehet egyensúlyra költeni, tehát nem kérdés, hogy növekedés vagy egyensúly: növekedés és egyensúly!

Surján László: Magyarország nagyon rosszul használja fel az EU-s forrásokat

Az Európai Unióban általában évente megszavaznak egy összeget a tagállamoknak, mely keretösszegből különböző pályázatok segítségével támogatásokat hívhatnak le. A legtöbb esetben a tagállamok nem tudják az összeg egészét lehívni - tájékoztatott Surján László. A magyar kormány mindig azt hangoztatja, hogy az ország lehívó-képessége nagyon jó, a legjobbak között van. Ez nem igaz - szögezte le a fideszes EP-képviselő -, ugyanis amíg idén mácius 11-éig hazánk csak a neki előirányzott támogatások 31,5 százalékát tudta lehívni, addig Románia már 46 százaléknál jár. (De az euroszkeptikusok megnyugtatására azt is hozzátette: csatlakozásunk óta eddig mindig nagyobb volt az az összeg, amit le tudtunk hívni az EU-tól, mint amennyit "tagdíjként" be kellett fizetnünk a közös kasszába.)

A lehívás nehézségeinek több oka is van: egyrészt hibás az EU, ugyanis túl későn hozta meg a lehíváshoz szükséges jogszabályokat, valamint nagyon bonyolultra alkotta meg a rendszert - fogalmazott Surján László, majd hozzáfűzte: de ugyanúgy hibás a magyar fél is, ugyanis ezt az egyébként is bonyolult rendszert még tovább bonyolította, méghozzá okkal, hiszen félnek, hogy kiderülnek a korrupciós ügyek. És hibás még a magyar fél azért is - mutatott rá a politikus -, mert a nehezen lehívott összegeket nagyon rosszul használja fel. Az egész támogatási-pályázati rendszert alapjaiban kellene megváltoztatni ahhoz, hogy hatékonyabban tudjon működni, s ha ez meg fog történni, akkor végre lesz felzárkózás és növekedés - zárta felszólalását Surján László.

Jójárt Ferenc: Az uniós pályázás lehetőségei és nehézségei

A sikeres pályázatíráshoz konkrét cél kell - hangsúlyozta Jójárt Ferenc, hozzátéve: ez azonban nem elég. Egy összeszokott saját csapaton és projektmenedzselésen kívül külső pályázatíró szakemberekre is szükség van ahhoz, hogy pályázatunk megfeleljen a szigorú tartalmi követelményeknek. Ez a stáb egy kisebb vállalkozásnál havi közel 2 millió forintba kerül, ami nem kis összeg - mondta a Goodwill Pharma igazgatója.

Az Európai Unió pályázati rendszere sokat módosult az évek során, ám számos nehézséggel küzd még - fogalmazott Jójárt Ferenc. A szakember kifejtette: ma gyakorlatilag mindenre lehet már pályázni, ha ki tudjuk használni a lehetőségeket. A klaszter-struktúra létrehozása elősegítette a kisebb vállalkozások versenyképességének megőrzését a multinacionális cégekkel szemben, felgyorsult az elbírálási mechanizmus, valamint a szerződéskötés is könnyebbé vált. Ezek mellett azonban a rendszernek számos hibája van: néha túl rövid ideig vannak nyitva a pályázatok, és a rendszer annyira túlbiztosított, hogy a pályázók a bankgarancia feltételeit alig tuják biztosítani. Nehézséget jelent továbbá, hogy a megnyert összegek forintban érkeznek, és így nem érnek annyit, mint a pályázat megírásakor. Ezzel a projektek sikere gyakran bizonytalanná válik.

A sikeres pályázáshoz elengedhetetlen, hogy ne adjuk fel céljainkat és tartsuk szem előtt stratégiai irányunkat - emelte ki végül Jójárt Ferenc.

Essősy Zsombor: Mintha a régi szocializmusba mennénk vissza

Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Kft. ügyvezető igazgatója felszólalásában úgy vélte, Magyarország nem teljesen élt az unió nyújtotta lehetőséggel, hiszen csak 230-250 milliárd forintot hívott le a 2007-2013 között hazánkat illető 8-9 ezer milliárd forintból.

Elmondta ugyanakkor azt is, nem csak a fontos, hogy "lejön-e a pénz", hanem az is, hogy jó helyre menjen, ám ebben még van tanulni valónk.

Essősy szerint örök kérdés az önkormányzatok és vállalatok közötti forrásmegosztás aránya, azonban mégis úgy vélte, hogy a gazdasági válság idején elsősorban a termelő ágazatok, vagyis a vállalati szféra felé kellene inkább átcsoportosítani.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek hozzáállását bírálva azt mondta, hiányzik részükről a szolgáltató jelleg: "mintha a régi szocializmusba mennénk vissza".

Essősy a kormány adóemelési szándékát bírálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az áfa 20-ról 23 százalékra történő emeléséből "még óriási problémák lehetnek", mert ez az öt százalékos önkormányzati önrész 60 százalékos növekedését jelenti.

Martonyi János: Rossz gazdaságpolitikával még kohéziós segítséggel sincs felzárkózás

A házigazda Szabad Európa Központ vezetője, Martonyi János (volt külügyminiszter), záróbeszédében az unió kohéziós, vagyis felzárkóztatási és támogatási politikájáról beszélt. Kifejtette, hogy amióta a közös európai gondolkodás létezik, azóta létezik a kohéziós politika, mivel rögtön világossá vált: nagy gazdasági különbségek nem lehetnek a tagállamok egyes régiói és területei között.

Állítható ezért - fogalmazott Martonyi -, hogy a kohéziós politikai törekvések többé-kevésbé sikeresnek bizonyultak. A Szabad Európa Központ vezetője szerint látványosabb bizonyítéka mindennek, hogy a tagállamok egymáshoz viszonyított gazdasági értékei többségükben közeledtek egymáshoz. Kifejtette továbbá: rásegítő eszköz lehet csak a kohézió, de nem helyettesítheti a helyes gazdaságpolitikát. Rossz gazdaságpolitikával - mondta az Orbán-kormány volt minisztere - még kohéziós segítséggel sincs felzárkózás.

A kohéziós politika az Európai Unió egyik legfontosabb politikája - szögezte le Martonyi, hozzátéve: válságban ezek a támogatások mindig felértékelődnek. Arról is beszélt a központ vezetője, hogy jelenleg rávetül egy árnyék Közép-Európára, de nem lenne szerencsés, ha ismét blokkok és vasfüggönyök alakulnának ki, mivel közös érdekei vannak Közép- és Kelet Európának is.

Martonyi János végezetül megköszönte az elhangzott előadásokat, a hallgatók figyelmét és azzal búcsúzott, hogy két hét múlva a konferencia-sorozat folytatódik.