A cserépkályha vagy kandalló mellett melegedők talán nem is sejtik, hogy a sercegő tűzből veszélyes anyagok kerülnek a levegőbe. Ki gondolná, hogy az egyik legproblémásabb tüzelőanyag éppen a fa lenne? Pedig a legegyszerűbb technológiával, a fa eltüzelésével történő fűtés során mérgező gázok és finomporok tömkelege kerül a légkörbe, jóval meghaladva - a korszerű szűrőkkel ellátott - autók vagy az olaj- illetve a gázfűtés által kibocsátott mennyiséget.
Kutatók szerint egyre hosszabb azon betegségek listája, amelyek a különféle égési folyamatok során keletkező káros anyagok számlájára írhatók. A legújabb felismerések szerint a fűtés, az ipari termelés és a közlekedés során keletkező finomporok nemcsak a légutakra, a keringésre, hanem az idegrendszerre is ártalmasak. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek és az idősek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 2004-es tanulmányában már úgy becsülte, Európában évente akár 13 ezer 4 év alatti gyermek haláláért tehető felelősé a külső légutakban lerakódott finompor.
Egy nemrég közölt tanulmány első ízben mutatott rá, hogy a magas légszennyezettségű városokban élő gyermekek az agykárosodás veszélyének vannak kitéve.
Leginkább az előagyban állapítottak meg fejlődési rendellenességeket; ez az agyterület nemcsak a társas viselkedés és az érzelmek, hanem a tervezés és a cselekvés irányítója is. De itt található a problémamegoldás és a döntéshozatal központja is. Mexikói és amerikai tudósok a súlyosan szennyezett levegőjű Mexico Cityben élő 55 gyermeket vizsgáltak meg, majd összehasonlították eredményeiket szociálisan hasonló, ám jóval tisztább levegőjű környezetben élő társaikéval. Az intelligencia és az egyéb szellemi képességeket mérő tesztek mellett mágnes rezonanciás agyi képalkotó berendezéssel (MRI) is megvizsgálták őket. Szembetűnő volt a szennyezett levegőn élő gyermekeknél a kognitív tevékenységek során mutatkozó zavarok gyakorisága.
Az információkat lassabban dolgozták fel, emlékezetük hiányosan működött és valamennyi a tervezéssel, a problémamegoldással és a döntéshozatallal kapcsolatos funkció csorbát szenvedett. Az MRI-felvételek nagy része a fehérállomány és az agyi erek elváltozását mutatták.
A kutatók szerint ezek a károsodások valószínűleg krónikus gyulladásos folyamatokra vezethetőek vissza. Mivel a gyermeki agy mindenre kiterjedő vizsgálata nem lehetséges, a kutatók fiatal kutyákkal folytatták a munkát. Elpusztult állatok agyának vizsgálata során megállapították, hogy az úgynevezett vér-agy gát (ez az agyi hajszálerek szorosan egymáshoz tapadó sejtjeiből álló természetes gát szabályozza, mi kerülhet az agyba; gondoskodik az agyszövetek tápanyag- és oxigénellátásáról, s megóvja a mérgező anyagoktól és a kórokozóktól) esetükben már csak korlátozottan működött. A kutatók feltételezése szerint az agyi erek elváltozását gyulladásos folyamatok okozták, hasonlóképpen, mint a megfigyelt gyermekek esetében. Az ideggyulladások jellegzetes kísérői a központi idegrendszer számos zavarának, így szerepet játszanak az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásában is.
A légszennyezés nemcsak a fizikai, hanem a lelki egészséget is veszélyeztetheti - legalábbis ezt erősítik meg további amerikai és német kutatások. Kétszáz 10 év körüli bostoni gyermek tavalyi vizsgálata szerint a lakóhelyeken terjedő légszennyezés hatására csökkent a gyermekek intelligencia-teljesítménye. (Fokmérőként a levegőben található koromrészecskék mennyisége szolgált.) A megfigyelt gyermekek rosszabbul tanultak és az emlékezetük kevésbé volt megbízható.
Patkányokon és egereken végzett kísérletek is bizonyították, hogy a finompor eljut az agyba és ott gyulladásos folyamatokat vált ki. Különösen az úgynevezett ultrafinom részecskékre (jellegzetes melléktermékei a fűtési vagy a motorikus égési folyamatoknak) igaz ez, elenyésző tömegük miatt majdnem olyan mozgékonyak, mint a gázmolekulák. Eljutnak a tüdőbe, onnan a keringési és a nyirokrendszerbe, végül pedig más szervekben is felbukkannak.