- A kormány nemrég bejelentette, hogy az agráriumtól 33 milliárd forintot von el. Mint jelent ez a gazdáknak?

- Az uniós agrártámogatási rendszeren, a SAPS-en keresztül kapnak támogatást a magyar gazdák. Mivel ez éveken át kevesebb, mint amit a régi uniós tagállamok gazdái kapnak, ezért a 2004-es koppenhágai szerződés megengedte, hogy az új tagállamok a saját büdzséjükből harminc százalék nemzeti kiegészítő, azaz top-up támogatást nyújtsanak saját termelőiknek. Ez az összeg 103 milliárd forint - lenne. Csakhogy a kormány 2006 és 2008 között már ebből is elvett évente 25 milliárdot, most pedig még lefarag 33 milliárdot. Így a 103 milliárd helyett csupán 45 jut, ami jelentős versenyhátrányt okoz. Ráadásul emiatt nemcsak a régi uniós országokkal, hanem az újonnan csatlakozottakkal, a környező államok gazdáival szemben is versenyhátrányt szenvedünk, hiszen ezen államok eközben nyomják a pénzt saját agráriumukba. Az eredmény: Szlovákia és Lengyelország ma már több árut exportál hazánkba, mint amit mi viszünk ki hozzájuk. Ilyen ezer év óta nem történt.

- Vannak olyan felhangok, hogy minek a gazdáknak támogatás, ha "úgyis veszteséget termelnek", ráadásul más szakmák nem kapnak ennyi szubvenciót. Mi a véleménye erről?

- Ez egyszerűen hazugság, ferdítés. A Gyurcsány-kormány feszültséget próbál kelteni a gazdák és a fogyasztók között. Kétszázezer ember él főállásúként a mezőgazdaságból, de ha mindenkit beleszámolok, akkor egymillió ember jelenéről és jövőjéről beszélünk. És bár a mezőgazdaság elsődleges feladata az élelmiszertermelés, mégse feledkezzünk meg arról, hogy gondoskodik a vidék eltartó képességéről, munkahelyeket tart fenn és hoz létre, valamint a táj és a környezet védelmét is ellátja. Európában, amikor nem támogatták az agráriumot, a parasztok tönkrementek, a város szélére költöztek, de sosem váltak városlakóvá, többségük csak deviáns, a szabályokat áthágó személy lett. Kiderült, hogy e réteg eltartása - segélyek, szociális juttatások, egészségügyi ellátások - jóval többe kerül, mintha az agráriumot támogatja az állam.

- A Gyurcsány-kormány ezt nem látja?

- De látja. Csakhogy más, sötét cél vezérli, amely részben az uniós pénzek megszerzéséről és a magyarság utolsó legnagyobb értékű vagyonáról, a földről szól. Ma már a szocialisták által preferált nagybirtok tulajdonosi köre kapja a támogatások jelentős részét. Céljuk a tsz-alapú nagytőkésrendszer további kiépítése, szemben a mi elképzelésünkkel, amelyben a családi gazdaságokat támogatnánk. Először bebizonyítják, hogy nem érdemes a gazdálkodással foglalkozni, mert az nem lehet nyereséges. Ezután már csak egy lépés, hogy a reményvesztett parasztok eladják földjeiket. A szocialista holdudvar pedig bevásárolhat. Továbbá az itteni bankok sem ajánlanak mást nagypénzű magyar ügyfeleiknek, minthogy földet, magyar földet vásároljanak, s a külföldiek is ugrásra készen várják, hogy magyar földhöz jussanak.

- Felülvizsgálja, meghosszabbítja az unió a 2004-ben csatlakozott államok földjére szóló, 2011-ben lejáró földvásárlási moratóriumot?

- Az EU-ban a liberális bizottság vezetése már most jelezte, nem akar további tilalmat. De még ha hosszabbítanak is, csak plusz két évről beszélünk. A kormánynak határozottan ki kellene állnia a magyar gazdák érdekeiért. Nekünk pont annyira kell csak megvédenünk a magyar földet a külföldiektől, mint ahogy ők védik az övékét tőlünk. Sajnos megszokhattuk, hogy a Gyurcsány-kormány inkább Brüsszel érdekeit védi Magyarországon, mint a magyar érdeket Brüsszelben.

- Mennyit fog érni a magyar termőföld tíz év múlva?

- Három-négy év alatt két-háromszorosára ment fel egy hektár magyar termőföld ára: háromszázezerről kilencszázezer, egymillió forintra. A jövőben még inkább drágulás várható, hiszen Nyugat-Európában öt-tízmillió forint is van egy hektár. A gazdáknak most túlélésre kell berendezkedniük, s bárki bármit mond, nem szabad túladniuk földjükön.

- Csakhogy sok gazda "birtoka" jelentős banki hitellel terhelt, s nincs előttük perspektíva. Így örülnek, ha valaki megveszi a földjüket, s a tartozást lesz miből kifizetni...

- Igen, annak valóban nehéz megmagyarázni, hogy ne adja el a földjét, aki saját házát adta a banki kölcsön fedezetéül, s nem kap támogatást, ezért most elvihetik a tetőt a feje fölül. De mégis azt mondom: a mostani időt fogcsikorgatva is, de túl kell élni! Magyarországnak nagyon jó adottságai vannak: hazánk területéhez képest rendkívül nagy területen lehet gazdálkodni, a föld kiváló minőségű, rendkívül tiszta az agrárkörnyezet. A szocializmus évei alatt ugyanis nem volt elég pénz a vegykezelésre, így nem tudtuk kizsigerelni a földet, szinte természetközeli állapotok maradtak meg. Ez nagyon fontos, hiszen a fogyasztók mindinkább odafigyelnek erre. Például a hollandok úgy elfertőzték saját területeiket vegyszerekkel, mikroorganizmusokkal, hogy egy-egy területet másfél méter mélyen kell sterilizálniuk három-négy évente. Ezt mi még el sem tudjuk képzelni.

- Még?

- Remélem, hogy a magyar családi gazdálkodók meg tudják tartani földjeiket, s nálunk a holland példa ismeretlen marad.

Másutt fontosnak tartják a vidéket

Vannak országok (finnek, dánok, franciák), ahol kampányt folytatnak, hogy megismertessék a városi emberekkel a mezőgazdaság fontosságát. Bár Finnországban a természeti adottságok miatt korlátozott az agrárium szerepe, mégis óriásplakátokon olvasható: "Finnország nem létezik saját agrárium nélkül."

Kisbirtokon termel az uniós gazda

Tizenkilenc hektáron gazdálkodnak átlagban a parasztok az Európai Unióban, az olaszok és franciák 35 hektáron. Font Sándor szerint ezért nem igaz az az állítás, amit a szocialista lobbi némelyik szereplője hangoztat, hogy csak ötszáz, vagy ezer hektár felett lehet gazdaságosan termelni.