fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Gyurcsány játékszabályai
2009. március 18., 01:19
54. § (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni... 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra... 62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. (Alkotmány) Ha így halad az ország, jövőre kijárási tilalmat léptet életbe a kormány március 15-re, a szabadság ünnepére. Márpedig így halad. Mert félnek és egyre jobban félnek. Betegesen félnek a nyilvánosságtól, a társadalomtól, attól a szikrától, ami beindítja a láncreakciót, és elsöpri őket.

Alkotmányosan ma már megoldhatatlan problémát jelent, hogy a miniszterelnök zavartalanul koszorúzzon a nemzeti ünnepeken. Az Őszöd óta morális alapok nélkül kormányozó Gyurcsány Ferenc most mégis ragaszkodott ehhez. Az emelkedett aktusokhoz neki ingerszegény környezet kell. Ha valaki bekiabál, mert unja már, hogy naponta szembeköpik, akkor az őrszobán köt ki. Ha valaki ugyanezért felmutat egy táblát, kicsavarják a kezéből.

De mi is történt megint a Parlamentnél? Két fiatal a közjogi méltóságok felé fordulva, a vasrácsokon túlról azt ordította, hogy "Gyurcsány, takarodj!" és hogy "Hazaáruló!". Egy perc múlva kattant is a kezükön a bilincs. Fel sem ocsúdtak, már a Gyorskocsi utcában találták magukat. Az őrszobán mindkettőjüket meztelenre vetkőztették, és az egyik elmebeteg rendőr a nemi szervüket kezdte vizsgálgatni gumikesztyűvel. A fal felé fordulva még terpeszbe is kellett állniuk, majd három guggolást is követeltek tőlük. Vélhetően jól szórakoztak a rendőrök, perverz vigyorral az arcukon biztos elégedetten néztek egymásra. Móresre tanították a renitenseket. Megmutatták, mire számíthat az, aki 2009-ben azt mondja, hogy Gyurcsány, takarodj! Nem árt persze, ha leszögezzük, itt nem Molotov-koktélokkal hadonászó randalírozókkal szemben járt el a rendőrség, hanem két, egyetemet végzett, gyermekeket nevelő fiatalt hurcoltak, aláztak meg nem létező jogszabályi passzusokra hivatkozva. Tették ezt március 15-én.

Kitalálták azt is, hogy a rendezvényen lévő, rendzavarásra alkalmas (?) transzparenseket el kell kobozni. Fő a határozott fellépés. A rendőrök teljesítették a parancsot. Ahogy meglátták a FELELŐS KORMÁNYT BUDAPESTEN feliratot, azonnal léptek. Szabálysértési eljárást akartak indítani az ügyben, ám vélhetően valaki rájött, hogy a szöveg kísértetiesen hasonlít Petőfiék 12 pontjából a másodikhoz, ezért végül elálltak az eredeti szándékuktól. Hogy milyen jogszabály alapján kívántak eljárni, nem teljesen világos. Tették ezt március 15-én.

A múzeumkerti állami ünnepségen is hozták a formájukat a rend fenntartói. Azzal már nem is érdemes foglalkozni, hogy fémdetektoros kapun át vezetett az út a kordonokon belülre, de azért az mégis hajmeresztő, hogy egy babakocsis család azért akadt fenn az ellenőrzésen, mert cumisüveget akartak bevinni magukkal. Az In-Kal emberei megtiltották számukra a belépést. Tették ezt március 15-én. És megtették azt is a rendőrök, hogy a fellépésük jogszerűségére figyelő jogvédőt, politikust lefújták, rugdosták, ütlegelték, majd az incidensről készült felvétel ellenére egyszerűen letagadták az egészet, mint Gergényi a viperát.

De persze miért is ne tehették volna meg? Amíg a Kossuth téren csak két fiatal kiabál, és csak kettő érkezik transzparenssel, addig ne számítson senki változásra. Ha százezrek, ha milliók éreznék úgy, hogy ott a helyük, más lenne a helyzet. Ha raklapszám vinnék a Parlament elé a tojást, akkor semmit nem érne a lex tojás, ha mindenki kiabálna, tehetetlen lenne a rendőrség. Ami itt van, minden, csak nem demokrácia, már a látszatra sem ügyelnek, az alkotmányt is semmibe veszik, de amíg a társadalom hagyja, addig Gyurcsány Ferenc játékszabályai szerint élünk.
Jó ez így?

(Villányi Károly, Magyar Nemzet)