Schöpflin György: EU-integráció, nemzet, állam és társadalom

Schöpflin György történész professzor első felszólalóként az integrációról való beszélgetés elméleti keretét adta meg nyitó beszédében. "Az első számú kérdés: mi az, amit integrálunk egyáltalán" - vetette fel a professzor. Ennek a problémakörnek négy vetülete lehet érdekes. Az első Európa, amely "elviseli" és politikai formát ad a sokszínűségnek - fejtette ki Schöpflin. A hátrány, hogy mindenki védeni szeretné kultúráját, és ebből konfliktusok keletkeznek. A történész professzor szerint az EU-integráció legfontosabb sikere, hogy megelőzte a német-francia háború kitörését. A második világháború után a németek és franciák elhatározták, hogy több háború nem lesz közöttük - és ez óriási siker.
1989 után azzal az új feladattal kellett szembenéznie a Nyugatnak, hogy hogyan lehet integrálni. Nem történt gyorsan, de szép lassan elindult a folyamat. Itt tényleg történik valami, amit egy húszéves történelmi távlatban nehéz lett volna elképzelni - állítja Schöpflin. Az iraki háborúnak nagy konklúziója, hogy Európa megosztható: az Egyesült Államok már nem támogatja fenntartás nélkül az európai egységet, mint egykor.
A második vonatkozás a nemzet - véli Schöpflin. A nemzeti integráció lényege, hogy minden ember tagja valamilyen közösségnek. A gyakorlatban viszont ez teljes mértékben megvalósíthatatlan. A demokratikus nemzetállam abból a kétoldalúságból indul ki, hogy polgárai beleszólnak a vezetésbe - ez működhet is, de van olyan is, hogy csak papíron marad. Általában a nemzetállam nem szeret szembenézni saját sokszínűségével. Ennek a megoldása a jelen nagy kihívása - fejtette ki a történész.
A harmadik pont az állam integrálása. A regionalizmus abból indul ki, hogy a központi állami hatalom nem mindentudó, hanem helyileg is születhetnek megoldások. Történelmi távlatban Schöpflin úgy látja, hogy a mindenható államot felváltja a társadalom tudása, tapasztalata.
A negyedik a társadalom integrálása. A teljes integráltság hiányában élő ember nem tud emberként élni. Minthogy minden ember egyéni döntésre képes, ez olyan sokszínűséget hoz létre, hogy könnyen létrejöhet a káosz, amit kezelni kell. Ez nem könnyű feladat, senki sem ígérte, hogy könnyű lesz - zárta beszédét a történész professzor.

transindex.ro - fidesz.hu

Orbán Viktor: az embereknek joguk van nyelvükhöz és kultúrájukhoz

Orbán Viktor az integráció fogalmát az európai integrációra leszűkítve adott helyzetelemzést az Európai Unióval kapcsolatos korábbi magyar várakozások tükrében, négy területet említve példaként. Mint elmondta, a modernizáció kapcsán sokáig azt gondolták a magyarok, hogy az uniótól érkező fejlesztési források révén hazánk rövid időn belül képes lesz majd a felzárkózásra. Ehhez képest ezek a források sokkal kisebb mértékben érkeznek majd, ráadásul tekintélyes részük olyan pályázati forrás, amelyet a fejlett államok sem tudnak teljes mértékben kihasználni. "Ha nem leszünk ügyesek, még az is előfordulhat, hogy 2005-2006-ban többet fogunk befizetni, mint amennyit az Uniótól kapni fogunk" - hívta fel a figyelmet a Szövetség elnöke. Orbán Viktor hangsúlyozta: az európai integráció nem alkalmas a gazdasági válság kezelésére, márpedig Magyarországon a gazdaság ma válsághoz közeli állapotban van. Az integráció arra jó, hogy a mozgásban lévő gazdaságot felgyorsítsa, s ezért növekedésre, fejlesztésekre és beruházásokra lenne szükség. Ehelyett a jelenlegi kormány megszorításokat alkalmaz, amelyekkel csak rövid távon lehet az egyensúlyt biztosítani - mondta a volt miniszterelnök.

Cél a biztonságpolitikai kockázatok csökkentése

Második területként a biztonságpolitikai kockázatok csökkentését emelte ki Orbán Viktor, amelyekkel kapcsolatban elmondta: kiszámítható világrendet vártunk, középpontjában a NATO-val, annak amerikai és európai pillérével. Ehhez képest minden máshogy történt, és jelenleg teljes átrendeződés zajlik a világpolitikában.
Harmadik egykori várakozásként azt említette a Szövetség elnöke, hogy Magyarország előnyösen illeszkedjen be a világgazdaság rendszerébe. "Ehhez képest az is előfordulhat, hogy két szék közül a pad alá esünk" - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Kiemelte: a kilencvenes évek elején a fejletlenségünkből fakadtak előnyeink, de ezek a tényezők ma már nem hatnak: nincs már olcsó forint és olcsó munkaerő. Ugyanakkor Magyarország még nem rendelkezik azokkal a tőkevonzó képességekkel sem - mint például fejlett infrastruktúrával -, mint a gazdag országok. S a jelenlegi megszorítások nem ebbe az irányba mutatnak - tette hozzá.

Nemzeti érdekérvényesítés

A kisebbségi kérdésre térve Orbán Viktor elmondta: annak idején a rendszerváltáskor államnemzetek helyett kultúrnemzetet képzeltünk el, s azt gondoltuk, hogy meg fog szűnni az abszolút területiség elve. Ennek ellenére még mindig vannak, akik több mint nyolcvan év eltelte után sem hajlandóak belátni, hogy amikor területekhez jutottak, azokon a területeken nemzettudattal rendelkező embereket is kaptak. A volt miniszterelnök hangsúlyozta: az elkövetett embertelenségeket az idő nem teszi emberségessé, s a Benes-dekrétumokhoz hasonló jogszabályoknak Európában nincs helye.
A Szövetség elnöke konklúzióként feltette a kérdést: hogyan fogjuk érvényesíteni nemzeti érdekeinket az unióban? Mindenekelőtt tisztában kell lenni céljainkkal, azzal, hogy mindannyian nyertesek kívánunk lenni - hangsúlyozta. Ugyanakkor ez nem következik be automatikusan: nemzeti érdekérvényesítő magatartásra van szükség, mert a hajbókolás, a minden áron megfelelni akarás, a moszkovita reflexek csak károkat okoznak - szögezte le Orbán Viktor. Az unióban nem régiók állnak egymással szemben, hanem ügyről-ügyre alakulnak koalíciók, s ezért minden egyes alkalommal meg kell találnunk az éppen aktuális szövetségeseinket. "Az Európai Unió nem szociális intézmény. Kemény, férfias tárgyalások után születnek a megállapodások, s e téren mi is úgy kell tegyünk, mint a többiek" - fűzte hozzá.
A státustörvényre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: a jelenlegi kormány magyartalanította azt. Ennek ellenére azt javasolta, hogy aki még nem váltotta ki a magyarigazolványt, az tegye meg, mert nincs már messze az idő, amikor az a Kárpát-medence legértékesebb dokumentuma lesz. Utalva a magyar külügyminiszter kijelentésére, amely szerint "tanuljunk meg kicsik lenni" Orbán Viktor leszögezte: a magyar nemzet nem kicsi, hanem csonka. Hozzáfűzte: mi nem nagyobbak akarunk lenni, hanem helyre akarunk állítani bizonyos életfunkciókat.

Vajdasági magyarok kettős állampolgársága

A jelenlegi magyar kormány hozzáállását a vajdasági magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos vitával szemléltette a Szövetség elnöke: bár Szerbiával szemben rövidesen életbe lép a vízumkényszer, s ezáltal nehezedik a kapcsolattartás a délvidéki magyarság és az anyaország között, a magyar kormány elutasítja a kettős állampolgárság intézményét, amelyet pedig minden érintett - beleértve a szerb kormányt is - támogat. Nincs még egy olyan kormánya a világnak, amely ilyet tenne, ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni - fogalmazott Orbán Viktor.

fidesz.hu

Jövőkép kell a kommunizmus rombolása után

Harmadik előadóként Emil Constantinescu, Románia volt elnöke kapott szót, aki immár a tábor törzsvendégeként köszöntötte a jelentős számban összegyűlt hallgatóságot. Megfogalmazta, mint történelmi folyamatokban résztvevő értelmiségi, neki is az volt a feladata, hogy perspektivikusan lássa, szemlélje a dolgokat. Mindezért óriási a felelősségünk - fogalmazott -, hisz általunk kell, hogy jövőképpel rendelkezzenek az emberek a kommunizmus rombolásai után. Mindemellett kihangsúlyozta: össze kell fognunk, magyaroknak és románoknak úgy, hogy közben megőrizzük nemzeti értékeinket.
XX. századi történelmi összefoglalójában megemlékezett arról, hogy az első világháború után ismét nagy hangsúlyt kaptak a nemzetállamok, majd a második után a hidegháború osztotta meg két értékrend harcában a világot. A Szovjetunió bukása után új helyzet keletkezett Európában, amelyre senki sem készült fel igazán. A kommunizmustól elszakadt országok története két módon folytatódhatott: Az első az unió bővítésén keresztül, a másik pedig nemzeti érdekeink megőrzése.
Nemzetek hosszú idejű együttélése, történelme során sokszor történik meg, hogy ami az egyik nyeresége, az a másik veszteségére következik be. A kommunizmus összeomlása politikai, gazdasági, katonai átrendeződést eredményezett a régióban. Ennek folytán két viszony is megformálódott: az egyik a szerb-albán viszony, amelynek ugye ismerjük a következményeit. A másik a román magyar viszony, amely 1990-ben, Marosvásárhelyen igen rosszul kezdődött, s folytatódhatott volna. Az elmúlt tizennégy magyar-romén kapcsolattörténete során kitért arra, hogy '89 óta- sajnos csak vészhelyzetben-, de sokszor történt meg, hogy román értelmiségiek elutaztak Budapestre és megszólították magyar barátaikat.
A román-magyar megbékélés az a modell, amelyen még ugyan sokat kell dolgoznunk, de már régóta létezik. Semmi rossz nem történhet, mert a megbékélés már eljutott az utca emberéhez, s ezért a politikusok már nem használhatják ezt ki.
Nemzeti érdekeinket az unió távcsövén keresztül kell néznünk, s újra meg kell tanulnunk mind a közösségi, mind a nemzeti szolidaritást, amelyet mi eddig csak válsághelyzetben alkalmaztunk - fejezte be gondolatait a volt elnök.

gondola - fidesz.hu

Severin támogatja az adminisztratív régiók létrehozását

Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlés képviselője - résztvevői kérdésre válaszolva - akárcsak tavaly, idén is elmondta, hogy támogatja az adminisztratív régiók létrehozásának gondolatát, minthogy ez teljesen bevett az európai gyakorlatban, de nem támogatja azt, hogy ezek nemzetiségi alapon jöjjenek létre.
Severin kiemelte, hogy az európai alkotmány első cikkelye szerint az új Európa alapja államainak és polgárainak szabad akarata új koncepció, amely a szuverenitás fogalmát is átértelmezi.
A román politikus a tőle megszokott nyitottsággal kijelentette: Romániának, nemzetiségtől függetlenül polgárai összességének állama kell lennie. Mint mondta, a holnap Európája a kisebbségek Európája, amelyben senki nem mondhatja majd, hogy többségben van. Egy új, kozmopolita nemzet létrejöttéről beszélt, aminek identitása ebben a mondatban fejthető ki: az Európai nemzet része vagyok. Meg fog erősödni az államok civil jellege, spiritualizálódni fognak a határok is, sőt, spiritualizálódni fognak a kulturális nemzetek is - véli Adrian Severin.
Előadását az idén is ugyanazzal a gondolattal zárta, mint a 2002-ben: minthogy egy jobb múltért dolgozzunk, ténykedjünk inkább egy jobb jövőért.

transindex.ro - fidesz.hu