Az ijesztő adatokról az isztambuli World Water Forumon vitáznak a politikusok. Magyarország különösen jó helyzetben van, akár víznagyhatalom is lehet. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency - EEA) jelentése szerint Európa eddig inkább arra koncentrált, hogyan juthatna több vízhez, ahelyett, hogy a felhasználást csökkentette volna. Ennek eredményeképpen Dél-Európa különösen súlyos vízhiánnyal kell szembenézzen, de az északi területek egyes részei is egyre nagyobb nyomás alatt vannak, állítja az EEA. A klímaváltozás csak tovább ront majd a helyzeten, teszi hozzá a jelentés.

Ahogy nő az emberek jövedelme, a turizmushoz hasonló tevékenységek egyre nagyobb vízfelhasználást jelentenek a nyári szezonban, amikor ráadásul a vízhiány is a legsúlyosabb. A jelentés példaként hozza a spanyol Júcar River Basin körüli területet, ahová 55 új golfpályát terveznek a meglévő 19 mellé. A pályák egyenként 500.000 m3 vizet használnak el. Ráadásul, a turisták úszómedencéinek feltöltése is óriási mennyiségű vizet használ el, írja az EEA.

Az ügynökség szerint az sem jelentene megoldást, ha a golfpályák helyett termőföldeket telepítenének, hiszen azzal ugyanannyi vizet használnak el, de sokkal kevesebb gazdasági haszna lenne. Az EEA szerint Európának "fenntartható, 'kereslet-vezérelt' vízgazdálkodásra van szüksége, melynek központjában a víz hatékony felhasználás általi védelme áll". A jelentés felsorolja azokat a kormánypolitikákat, melyek hatékonyan csökkentik a vízfogyasztást. Ezek első lépésben arra irányulnak, hogy az elfogyasztott víz mennyisége után fizetni kelljen, hiszen a jelenlegi uniós politikák gyakorlatilag támogatják a hatékonyságot nélkülöző felhasználást.

Angliában és Walesben hatékonynak bizonyult, hogy a háztartásokat a fogyasztást mérő órákkal szerelték fel, de a modern háztartási berendezések akár 25-30 százalékkal is csökkenthetik a háztartások vízfogyasztását, egyedül azzal, hogy nem ivóvízzel öblítik a WC-t. Az ügynökség azonban tovább megy: "Változtatnunk kell az életmódunkon!" - írja a jelentés. Az is jelentősen csökkentheti a vízfogyasztást, ha a gazdákat megfelelően képzést kapnak arra nézve, hogy melyik gabonát hogyan kell megfelelően öntözni. A mezőgazdasági szektor jelenled az EU vízigényének 24 százalékát teszi ki.

A szigetelési problémák észlelésének és a javítási technikák fejlődése további javulást hozhat, a szivárgás ugyanis a vízveszteségek 40 százalékáért is felelős Európa egyes részein, állítja a jelentés. Megjegyzi továbbá, hogy az illegális vízhasználat Európa legtöbb országában problémát okoz, ezért szükséges lenne a megfelelő felügyeleti és büntetési rendszer kiépítése.

"A vízhiány rövid távú megoldása az volt, hogy egyre több vizet szivattyúztak ki a felszíni és a talajban fellelhető forrásokból. A túlzott kizsákmányolás nem fenntartható. Súlyos következményekkel jár a fennmaradó víz mennyiségére és minőségére, és a tőle függésben álló ökoszisztémára egyaránt. Csökkentenünk kell a keresletet, minimalizálni a kiszivattyúzott víz mennyiségét és növelni a hatékonyságot." - mondta Jacqueline McGlade, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója.

Magyarország víznagyhatalom?

Az egyre apadó vízkészletek közepette, Magyarországot sokan víz nagyhatalomként látják. Hogy kihasználják hazánk speciális helyzetét és megelőzzék a drasztikus vízkészlet-csökkenést, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezettudományi Elnöki Bizottsága nemzeti vízstratégia elkészítését kezdeményezte a hónap elején (március 6.).

A két testület közös munkabizottságot hozott létre, melynek tagjait közösen delegálják, így abban nem csak szakpolitikusok, hanem szakértők is helyet kapnak. A Hvg az MTA közleményére hivatkozva elmondja, "Magyarország (...) nagyhatalommá válhat a víz jövőkép kialakításában akkor, ha a döntések előkészítésében, valamint a szakpolitika tervezésekor arra a tudásra alapoz, amely az elmúlt több mint 200 év kutatásaira épül".

Az ország nagyhatalmi szerepét negatívan befolyásolhatja a tény, hogy Magyarország területének nagy része a Pannon-medencében fekszik, ami azt jelenti, hogy felszíni vizeinek 96 százalékát külföldről kapja. Ha tehát a forrás-országok nem gondozzák víztartalékaikat, Magyarország továbbra is ki lesz téve az aszályosodás és az akut vízhiány veszélyének.