"A keresztény hit nemcsak elmélet, hanem gyakorlat is, ezért az élet minden területével kapcsolatban van. Igaz ez a sportra is" - mondta a lapnak Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök magyarázatként arra, hogy évekkel ezelőtt miért kezdeményezte egy futballakadémia létesítését. A kiszemelt helyszín Gyula. A város önkormányzata készségesen támogatta az ötlet megvalósítását. Az egyházmegye és a település összefogásával, valamint szponzorok hozzájárulásával megvalósuló beruházásról egy tavalyi sajtótájékoztatón a polgármester kijelentette, hogy új sportélet kezdődik el vele. Az akadémia névadójának Grosics Gyulát, az aranycsapat legendás játékosát választották, és ő ezt, mint mondta, megtiszteltetésnek tartja.

Kiss-Rigó Lászlótól a lap megtudta, hogy az engedélyezési terveket napokkal ezelőtt adták be az illetékes hivatalnak, a komplexum építése - ha minden a tervek szerint alakul - nem sokkal húsvét után kezdődik meg. "Igazi zöldmezős beruházásról van szó. A négy focipálya közül lesz egy fedett, lesznek edzőterületek, és mindehhez tartozik majd egy kollégium is. Utóbbi ugyan szeptemberre még nem készül el, de ideiglenes megoldásokkal már az ősz elején megindulhat a képzés az akadémián" - mondta a püspök. Hamarosan felvételt hirdetnek a 13-14 évesek korosztályában.

Miután megnyitotta kapuit, az intézmény az egész országból, sőt a határon túli magyarság köréből is várja a sportolópalántákat. A cél a tehetséggondozás és a fiatalok profi sportolóvá nevelése, miközben Kiss-Rigó László szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy az egészséges életmódot is népszerűsítik általuk. "Ép testben ép lélek" - vallja a püspök, aki maga is aktívan űzi a labdarúgást. Szerinte egyébként hiába tűnik első hallásra szokatlannak az egyház és a sport ilyen szoros kapcsolata, ennek hazánkban is meglenne a hagyománya, csakhogy a kommunizmus évtizedei alatt néhány iskolát leszámítva az egyháznak szinte mindegyik intézményét megszüntette a materialista elveket valló, egyházellenes diktatúra, a papokat szántszándékkal a templomok falai közé száműzték.

Érdekesség, hogy a gyulai források szerint az 1903-ban létesített Gyulai Római Katolikus Főgimnázium első igazgatója, Szabad Endre jóvoltából a tornaszertár eszközei között "football labda" is megtalálható volt, amivel "a játékdélutánokon önfeledten szórakoztak a deákok". Kiss-Rigó László felhívta rá a figyelmet, hogy más országokban ez ma is természetesnek számít. Elég csak Olaszországra gondolnunk, ahol a legtöbb katolikus plébániához futballcsapat is tartozik, két éve pedig elindult az úgynevezett Clericus Cup, vagyis a római szemináriumok és egyházi egyetemek csapatainak kupavetélkedése, amelybe még a Vatikánban szolgáló svájci gárdisták is beneveztek. Egy bíboros egyenesen az UEFA-kupáról álmodott akkoriban. Felhozható példaként Don Camillo atya is, aki a futball sorsjobbító erejét a filmvásznon mutatta be, példát adva a világnak, hogy az erkölcs nem csorbul, ha egy pap rúgja a labdát. Ezt hamarosan a gyulai futballakadémia növendékei is megtapasztalhatják.