A helyzet egyszerű: vagy létrejön egy új koalíció vagy előrehozott választások lesznek - vélekedett Török Gábor politológus az Arénában. Az, hogy melyik forgatókönyv valósul meg, azon múlik, hogy melyikre van politikai szándék, mivel mind kormányváltó, mind kormányalakító többséget létre lehet hozni a parlamentben. A kérdés, hogy meg tudnak-e egyezni egy új kormányfő személyében és annak programjában.

Ha a mostani nyilatkozatokból indulunk ki, akkor tévútra futhatunk, mivel klasszikus tárgyalási helyzetet látunk, ami "tipikusan paraván szituáció" a politikában; rengeteg minden nem látunk ugyanis a folyamatokból - magyarázta a Vision Consulting igazgatója.

Török Gábor úgy látja: a feleknek kölcsönös érdekük, hogy ne legyen választás az idén, habár azt nem tudjuk, hogy mivel járnának jobban, a 2010-es vagy az előrehozott voksolással. Viszont ilyen helyzetben a rövid távú gondolkodás dominál: "csak most ne legyen választás".

Giró-Szász András hozzátette: komoly törésvonalak vannak a szocialista párton és a frakción belül is. A konszenzust a parlamenti erőviszonyok között kell létrehozni, és nem csupán a pártok között.

A Fidesz nincs döntési helyzetben

Amíg nem derül ki, melyik forgatókönyv a biztosabb, addig nem kell mást mondania a Fidesznek, mint azt, hogy előrehozott választásokat szeretne. Irreális elvárás, hogy nemzeti szakértői kormányról kezdjen tárgyalásokat a Fidesz - hangsúlyozta Török Gábor. Az egy más kérdés - jegyezte meg -, hogy a pártnak érdemi döntési lehetősége nincsen, csak nyomásgyakorló eszközei.

A Fidesz számára az elemző szerint akkor áll elő új helyzet, amikor végleg eldől, hogy nem lesznek előrehozott választások, és létrejön az új kormánytöbbség; ekkor a pártnak át kell gondolnia a politizálását. Az új kormányfőhöz másként kell viszonyulni, a legitimitás kérdését és az Őszöd-problémát zárójelbe kell tenni.

A közéletben, a médiában számos politikus, közíró, értelmiségi hoz fel külföldi párhuzamokat a magyar helyzet lehetséges megoldásával kapcsolatban. A döntő különbség azonban az, hogy külföldön az emlegetett nagykoalíciók mindig a választások után bekövetkezett helyzetből fakadtak - mutatott rá Giró-Szász András.

Azaz nem arról volt szó, hogy Ausztriában vagy Németországban egy évvel a választások előtt egy a népszerűségi listán magasan vezető politikai erő segédkezett volna a kormány fönntartásában - hívta fel a figyelmet a politológus.