Kis összegű, akár alternatív, akár hagyományos kölcsönző intézményektől világos célra kapott hitelekkel olyan hátrányos helyzetű egyének és társadalmi csoportok is indíthatnak termelő vállalkozásokat, akik és amelyek a klasszikus bankrendszer szemszögéből nézve nem hitelképesek. Ezáltal viszont a klasszikus bankoknak is néhány év alatt új ügyfeleik lehetnek.
A Becsey-jelentés egyik fő újdonsága, hogy jellegzetesen az EU társadalmi valósága alapján határozza meg a mikrohitel célcsoportjait: a tartós munkanélkülieket, a szociális szolgáltatásokból élőket, a bevándorlókat, etnikai kisebbségeket (például a cigányokat), az informális gazdaságban dolgozókat vagy azokat, akik rosszul ellátott mezőgazdasági vidékek lakosai.
A jelentés rámutat egyrészt a mikrohitel pontos defíciójának szükségességére, másrészt arra, hogy e definíciónál tekintettel kell lenni az egyes tagországok, sőt régiók eltérő adottságaira: ami egy gazdagabb vidéken mikrohitel, ugyanaz egy szegényben kisebb vagyonnal is felérhet.
Ami a rendelkezésre bocsátható tőkét illeti, a jelentésíró a hagyományos bankok mellett sürgeti nem banki mikrofinanszírozó intézmények minél szélesebb körének törvényesítését: ilyenek például alapítványok, szociális mecenatúrát folytató nagyvállalatok, takarékszövetkezetek, segélypénztárak. A Becsey-jelentés egyúttal az EU-s versenypolitika korlátozó intézkedéseitől is mentesíteni akarja a mikrohitelezést, különösen az agrárágazatban.
A Becsey-jelentés az EU - a Bizottság és a kormányok - további feladatát nemcsak egy kedvező általános jogszabályi keret megalkotásában jelöli meg, hanem konkrét adókedvezményeket, garanciákat és vállalkozástámogató szolgáltatásokat sürget a mikrohitelezésnek. Mindezt, amint a mikrohitelezéssel kapcsolatos kutatást és a legjobb gyakorlatok cseréjét is, a kohéziós közösségi politika Strukturális Alapjaiból javasolja finanszírozni. Hogy a közösségi, kormányzati és regionális, helyi erőfeszítések a mikrohitelezés terén mérhetőek és nyilvánosak legyenek, a Becsey-jelentés javasolja: külön, új kategóriaként vezessék be a mikrohitelezést a statisztikai adatszolgáltatásba, valamint az európai bankszabályozásba, a brüsszeli Bizottság pedig külön fejezetet szenteljen a mikrohitelezésnek éves tevékenységi jelentésében.
Cikk: | Profitszerzés helyett társadalmi összefogást |