Azután sem lehetett kimutatni semmiféle elváltozást a tejben, hogy az állatokat két éven át géntechnológiával módosított kukoricával etették - áll a müncheni Technische Universität - a bajor tartományi gyűlés mezőgazdasági bizottságában ismertetett - tanulmányában. Ez volt a világon az első ilyen jellegű, hosszabb távú összehasonlító kutatás. Kiderült, hogy a tehenek szervezete ugyanúgy képes megemészteni a génkezelt kukoricaféleséget - legalábbis a kísérletben használt legismertebb amerikai fajtát, a MON 810-est - mint a hagyományos takarmányt. Sem a tejben, sem az állatok vérében nem lehetett kimutatni semmilyen elváltozást.

A MON 810 jelű kukorica a génkezelésnek köszönhetően ellenáll egy veszélyes kártevőnek, a kukoricamolynak. A génmódosított technológia támogatói azt szokták kiemelni, hogy így nem kell rovarölővel permetezni a növényt. Az ellenzők szerint viszont a kukoricamolyra mérgező fehérje, amit a génmódosítás nyomán a növény tartalmaz, ártalmas lehet az állatokra és az emberi szervezetre is. A müncheni egyetem kutatói Heinrich Meyer professzor vezetésével 2005 májusától 25 hónapon át meghatározott rend szerint 18 szarvasmarhát etettek génkezelt kukoricával, míg másik 18-at hagyományos kukoricával. A kutatók havonta vizsgálták a szarvasmarhák vérét, a tőlük lefejt tejet és az állatok ürülékét.

Összesen a 36 állat 38 ezer adatát értékelték ki, s azt találták, hogy takarmánytól függetlenül hasonlóan alakult a tejhozamuk, a súlyuk, s az általános állapotuk. A viszonylag magas - napi 5,3 milligramm - rovarölőfehérje-bevitel ellenére a génkezelt kukoricával etetett teheneknél sem lehetett kimutatni elváltozást sem a szervműködésben sem a termékenységben. Ennek a génmódosított kukoricaféleségnek a termesztését betiltották Magyarországon és négy másik EU-tagállamban, Franciaországban, Ausztriában, Görögországban és Luxemburgban. A génkezelt növényekkel szemben számos európai uniós tagország gyanakvó, az EU élelmiszer-biztonsági hatósága ugyanakkor engedélyezné a MON 810-es kukoricaféleség forgalmazását.