Bajnai - akárcsak Gyurcsány vagy Kóka - szimbolikus figura. Az élő és manapság is hasznosítható kapcsolatai a munkásmozgalomba nyúlnak vissza, ő is a rendszerváltáskor lett kapitalista úttörő. Később, amikor már lehetett, ugyanolyan hévvel vetette bele magát a káoszba, vagyis az üzleti életbe, mint Gyurcsány Ferenc, aki az állami vagyonra akként tekintett és tekint ma is, mint a sajátjára. A társadalom többségét a közjavakból kizáró, futószalagon folytatott privatizáció, a hatalmas állami megrendelések és a zűrös cégügyek hozták el neki is a Kánaánt. Dúsgazdag ember, neve szerepelt a száz leggazdagabb magyar között.

Bajnai a mai napig leginkább emlékezetes teljesítményét a botrányos Wallis Rt. vezérigazgatójaként nyújtotta, amikor a Hajdú-Bét baromfifeldolgozót olyan sikerrel "válságmendzselte le", hogy a beszállítók mindannyian tönkrementek, illetve a legszerencsétlenebbé vált libatenyésztők belehaltak a kudarcukba. Az épp hogy csak harmincon túli üzletember önmaga hozzáértéséről így árulkodott: azért fordult tragédiába a Hajdú-Bét sorsa, mert "nem értettünk hozzá".

Bajnai tapasztalataira Gyurcsány Ferenc is igényt tartott. 2006-ban uniós pénzeket kezelő kormánybiztos lett belőle, majd miniszter. Szakértelmére és valóságismeretére mi sem volt jellemzőbb, mint az a kijelentése, amikor a hazánkba az uniótól várt 8000 milliárd forintot érzékeltetve azzal kápráztatta el az embereket, hogy ennyi pénzből minden egyes településen, így Ököritófülpösön és Potykapeterden is három multiplex mozi vagy két trópusi pálmafás látványfürdő épülhet.

Miközben mindkét falu a túlélésért küzdött, s egyébként pedig hiába pályáztak a szennyvízhálózat kiépítésére, új óvoda építésére, iskolafelújításra, egy vasat sem kaptak. Ugyanakkor Bajnai irányításával súlyos tízmilliárdok folytak el következmények nélküli előkészítésre, kommunikációs költségekre, fölösleges tanulmányok elkészítésére az ügynökségből, a 2007-ben életbe lépő Új Magyarország fejlesztési terv 7000 milliárdjából pedig két év alatt alig két százalékot volt képes kifizetni a hivatal. De Bajnai önkormányzati és területfejlesztési miniszteri ténykedése sem ígért semmi jót Magyarországnak. Irányítása alatt az önkormányzatok tragikusan eladósodtak és ezres számban váltak fizetésképtelenné. Az ő jelöltsége tehát úgy értékelendő, hogy minél kártékonyabb valaki, a balliberális pártok annál alkalmasabbnak találják miniszterelnöknek.

És akkor elérkeztünk Bajnainak talán a legarcpirítóbb aktusához. A gazdasági miniszterként az általa is csődbe vitt és tönkretett Magyarország kormányfőjelöltje szerepében programjáról szólva a következő nyilatkozattal fordult tegnap az emberekhez: "E program végrehajtása fájni fog. Sokaktól követel majd áldozatot, lemondást. Érinteni fog minden magyar családot, érinteni fog minden magyar embert."

Nos, ez már biztosan nem fog menni. Úgy látszik, hogy Gyurcsányék, az MSZP és az SZDSZ vezetői még mindig nem értik. A társadalom gyűlöli őket.

Különben nem játszanának a tűzzel.