Egyúttal átadták az új és a régi épületeket összekötő, Konrad Adenauer volt német kancellárról elnevezett átjáró folyosót.

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke beszédében méltatta mindhárom államférfit - Adenauert a háború utáni talpraállás és a szomszédokkal való megbékélés, Brandtot az elzárkózáson túllépő keleti politikai nyitás, Antallt pedig az európai megosztottság leküzdése után a kontinens újraegyesítéséhez való hozzájárulás okán.

Pöttering külön köszöntötte az ünnepségen Adenauer lányát, valamint Antall József özvegyét.

Surján László néppárti EP-képviselő - a rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnökre emlékezve - kiemelte, hogy Antall egyszerre magyarként és európaiként lépett fel. A térségbeli országok visegrádi együttműködésének szorgalmazásával nagyot lendített az európai megosztottság leküzdésének ügyén.

Az ünnepség után Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: az épületszárny Antall Józsefről történt elnevezése elismerése annak a polgári politikának, annak a demokratikus gyökerű magatartásnak, amelyet a néhai miniszterelnök a rendszerváltozás idején tanúsított. Elismerés emellett Magyarországnak, a demokratikus rendszerváltoztatásnak is - tette hozzá.

Antall József végig ügyelt arra, hogy a miniszterelnöki intézmény tekintélyét megőrizze - folytatta Szájer. "Az elmúlt hetekben azt láttuk, hogy magának a miniszterelnöki intézménynek a lejáratása folyt Magyarországon a baloldali erők részéről" - jelentette ki a fideszes politikus. Szerinte kiemelt üzenete ennek a napnak a demokratikus intézmények fontossága.

"Ez az, aminek a lerombolása folyik Magyarországon szinte minden területen. Nem csak a szabadságjogok ellen folyik támadás, hanem a független intézmények ellen is, a köztársasági elnöki intézmény ellen. A miniszterelnöki tekintély pedig soha nem látott mélységbe került az elmúlt időszakban" - állította Szájer.

Fazakas Szabolcs szocialista EP-képviselő, aki maga is jelen volt az avató ünnepségen, nyilatkozatban hangsúlyozta: az, hogy magyar politikusról nevezték el az EP egyik épületét, "hazánk megbecsülését bizonyítja, és egyben mutatja, hogy Magyarország az uniós bővítés során igen fontos történelmi szerepet töltött be".