- "Minden cselekedetemet hazám szeretete vezérelte" - mondta a miniszterelnöki posztját feladó Gyurcsány Ferenc. Az elmúlt évek kormányzati teljesítménye alapján ezen most sírjunk vagy nevessünk?

- Eszembe jut erről az a teátrális mozdulat, ahogy a Himnusz éneklése közben a szívére teszi a kezét. Akárcsak ez a mozdulat, az idézett mondat sem volt őszinte. Minden tette önző, általában rövid távú politikai céljait szolgálja, jelen esetben a túlélését. Hiányzik belőle a nemzetben gondolkodás, nem lehet komolyan venni az ilyen megjegyzéseit sem. Persze, akinek van hozzá kedve, nevessen rajta, nekem nincs.

- A Fidesz szerint előre hozott választásokra van szükség, az MSZP és az SZDSZ szerint az ország nem bírna több hónapnyi kampányt. A következő kormány összetételével való sakkozás vajon előbbre viszi az ország ügyeit?

- Nyilvánvaló, hogy az MSZP nem akar radikális megoldást. Az a jó a szocialista képviselőknek, ha a lehető legtovább kihúzzák. Pedig az ország érdeke az, hogy minél előbb elkezdődjön a valódi kormányzás, ugyanis több mint fél esztendeje nem kezeli senki a válságot, eddig csak kommunikációs trükkökre futotta a kormányzat részéről. Halljuk: jó lenne egy közgazdász az új kormány élére. Ez téves és káros felfogás, mert egy országot úgy lehet vezetni, mint egy céget.

- Mit tart a legnagyobb problémának a pénzügyi és gazdasági krízissel kapcsolatban Magyarországon?

- Hazánkban a válság sokszintű. Nemcsak gazdasági és pénzügyi, hanem morális, szociális, vezetési és elsősorban bizalmi. Egy normális országban az adott szónak még az üzleti életben is hitele van. Ma nálunk senki nem bízik senkiben. Ez felülről indult el. Ráadásul a kabinet ebben a helyzetben vár áldozatokat a társadalomtól. Ez így nem fog menni. A Fidesz szerint vissza kell fogni az állami kiadásokat, de elsősorban a gazdaság működését kell élénkíteni.

- Úgy tűnik, a leköszönő miniszterelnök egyik legkedveltebb válságkezelő stratégiája, hogy rendre az ellenzéket ostorozza. Ez derült ki szombaton a kongresszus előtt, valamint hétfőn a parlamentben elmondott beszédéből is.

- Mindig előveszik a szocialisták a Fidesz s különösen Orbán Viktor démonizálásának taktikáját. Ezen nem lehet meglepődni. Csakhogy ez a fegyver mára igencsak megkopott, nem kis részben azért, mert Gyurcsány Ferenc 2006 óta teljes mértékben elvesztette a hitelét.

- Kapott a kormányfőtől az ügyészség és a bíróság is.

- Ez nemcsak tisztességtelen, hanem hibás megjegyzés is volt. Ennek sok kellemetlen hatása lehet rá nézve, de ebbe most nem mennék bele.

- Ha már a törvényességnél tartunk, március 15-ét az idén sem sikerült felhőtlenül megünnepelni. Volt sajtófőnökét, Rosdy Tamást is meghurcolták, csak mert nyilvánosan kifejezte a véleményét.

- A rendőrség nem állhat politikai befolyás alatt, pedig ma erről van szó. Ennek két látszólag ellentmondásos következménye van. Ahol határozott fellépés kellene, ott nem teszi, ahol tisztelni kellene a szabadságjogokat, ott megsérti. Az más kérdés, hogy a fővárosban a demokratikus játékszabályokat betartó megmozdulásokra rátelepülnek provokátorok is. De az említett előállítások nem ebbe a kategóriába tartoztak, ezekben az esetekben a demokratikus jogokat korlátozta a karhatalom.

- Hétfőn az Országházat ismét kordonok mögé zárták.

- Erről csak azt tudom mondani, hogy nemrég, egy parlamenti ülés után este kilenc körül éppen sétáltam ki a Házból, és láttam két békés állampolgárt, amint a zászlójukat lengették a kordon mellett, miközben több mint harminc rendőr védte tőlük a törvényhozás épületét. Utóbbiaknak oda is szóltam: nyugodtan pakoljanak össze, és menjenek vidékre, ott van önökre szükség. A vidék közbiztonsága azért is sérül, mert onnan hoznak fel rendőröket Budapestre.

- Mondta régebben, a kormánynak nincs érzéke a családpolitikához. Fenntartja?

- Családpolitikát csak az tud csinálni, akinek helyes fogalma van a családról és a házasságról. A szocialistáknak alig, a liberálisoknak egyáltalán nincsen. Nagy hibát követ el egy kormány, ha összetéveszti a családpolitikát a szegénypolitikával. Medgyessy Péter miniszterelnöksége óta a balliberális kormányok fokozatosan szétverték a polgári kabinet családtámogatási rendszerét, noha az kellően differenciált volt, több lábon állt, a legszegényebbek támogatását is magában foglalta, közben a dolgozó, tehát a legnagyobb terhet viselő szülőket különösen segítette. Ma a felmérések szerint a nyolc általánost el nem végzettek körében a legnagyobb a gyermekvállalási kedv, erre a kormányzati lépések is rásegítettek, ahelyett hogy a gyermekek megfelelő nevelését támogatnák ebben a társadalmi rétegben. Ott tartunk, hogy ma jobban megéri segélyen tengődni, mint dolgozni. A Fidesz-kormány idején ez másként volt.

- Gyurcsány Ferenc távozó miniszterelnök az egyházak szerinte növekvő térnyerését többször is kifogásolta. Azt is mondta, meg kell nyomni egy bizonyos vészcsengőt. Mit gondol erről?

- Az egyház és állam szétválasztása a 19. század végén lényegében megvalósult. Aki ma ezt követeli, az vagy eszmei szempontból, vagy pártpolitikai érdekből teszi. A keresztény társadalmi felelősségről pedig nincs fogalma. Balliberális körökből régóta halljuk, az egyházak "jobbra húznak". Pedig csak arról van szó, hogy a konzervatív pártok és a történelmi egyházak értékrendje közel áll egymáshoz. Egyaránt fontosnak tartják a társadalmi normák, a rend érvényesülését és a közösségek erősödését.

Pályakép

Harrach Péter 1947. november 2-án született Budapesten. Az esztergomi Hittudományi Akadémián végzett 1972-ben. 1990 és 1998 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárságán a világi ügyek főreferense volt. 1989-ben belépett a KDNP-be. 1993 és 1994 között a párt budapesti elnöke, 1995 és 1996 között országos alelnök. Orbán Viktor kormányában a szociális és családügyi tárca vezetőjeként tevékenykedett. A 2002-es kormányváltás után az Országgyűlés alelnökévé, illetve a Fidesz-frakció helyettes vezetőjévé választották. 2006-tól az újjáalakult KDNP-frakció helyettes vezetője és az Országgyűlés alelnöke. 2007-ben a KDNP országos alelnöke lett. Nős, három gyermeke van.