- Munkatársaival együtt most is járva a rendőrség központi és megyei szerveit, a büntetés-végrehajtási intézeteket, mit tapasztalt eddig? Mit gondol, mélyül a morális válság, amelyre ön és politikustársai már korábban is utaltak?

- A múlt héten a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsokságán jártunk, és azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 15 300 fogvatartott van az intézményekben, és legalább 1700 üres hellyel számolhatunk. Arra gondoltam, jelentem képviselőtársaimnak, hogy - részben a három csapás néven ismert törvénymódosító javaslatunk, részben pedig a mai belpolitikai viszonyok okán - nyugodjanak meg, van hely a börtönökben, és az új elítéltek befogadása nem okoz majd gondot. A rendőrségnek nem a technikai háttér hiánya a legnagyobb kihívás, a probléma az emberekben keresendő. Azt tapasztaltam, hogy a rendőrség és a ritkábban emlegetett büntetés-végrehajtás is nagyon súlyos morális és anyagi válságban van.

- Miben nyilvánul ez meg?

- Az elmúlt két évben a rendőrségtől hétezren, a börtönőrök közül pedig három és fél ezren hagyták ott a pályát, ami azért következhetett be, mert joggal érezték, hogy nincs anyagi, ezzel együtt társadalmi megbecsülésük. Csak negatív benyomások érik őket, nem érdemes rendőrnek állni, nincs perspektíva, és a mai nyugdíjrendszer sem a munkavégzés felé tereli őket. A kormányzat ehhez képest nem a fizetéseket rendezné, hanem a nyugdíjkedvezményt vonná meg, és sztrájkjogot adna a rendőröknek, nem pedig az erre okot adó körülményeket kívánja megszüntetni.

- Látott biztató jeleket is?

- Igen. A harminc-negyven évesek generációja jön fel, s tagjai nem az uralkodó, hanem a szolgáltató rendőrséget állítják gondolkodásuk középpontjába. Sok helyütt igen kedvező benyomásokat szereztem a kapitányokkal, bűnügyi igazgatókkal beszélgetve, akik ehhez a korosztályhoz tartoznak. Ha pozitív visszajelzéseket kapnának, ha éreznék, hogy a kormány mögöttük áll, és nem áldozza fel őket politikai célok miatt, akkor sokkal többre lennének képesek.

- Van olyan javaslatuk, hogy a költségvetés módosításával a rendőrség 33,5 milliárd forinttal többet kapjon. Miért úgy osztották fel az összeget, hogy tizenöt-tizenöt milliárd jutna a működési és túlóraköltségekre és három és fél milliárd az őrsprogramra, valamint a körzeti megbízottak munkafeltételeinek javítására?

- A rendőrség ma leginkább fordított háromszögre hasonlít, abban az értelemben, hogy az utcán, a falvakban nincs rendőr, kevés az őrs, kevés a körzeti megbízott, a kapitányságokról pedig hiányzik az állomány tizenöt-húsz százaléka, miközben kilenc és fél ezer főtiszt szolgál a testületnél. Szimpla kormányzati hazugság, hogy szeptemberben ezernyolcszázzal több rendőr lesz, mert a képzésük nem úgy működik, mint a kormányzati felkészülés, hogy valaki azonnal államtitkár vagy miniszterelnök lesz, ahogy belép az utcáról. Liberalizálni kell a túlmunkára vonatkozó jogszabályokat. A huszonéves korosztály szívesen túlórázna, és így nem kellene sokuknak illegális kidobói állást vállalnia. A legoptimálisabb megoldás az lenne, hogy tizenötmilliárd forint a túlórák kifizetésére jutna. Az idén a múlt évi büdzséhez képest ugyanennyivel csökken a rendőrség költségvetése, ezért ezt a dologi kiadásokra szánt összeget vissza kell adni a szervezetnek. A szervezet költségvetése az összevonás után százkilencvenmilliárdra csökkent, azaz pénzügyi restrikció történt. A körzeti megbízotti körülményekre és az őrsprogramra javasolt évi három és fél milliárd forint arra szolgálna, hogy mindenhová jusson jármű, mobiltelefon és számítógép, a kirendeltségek pedig valóban működhessenek.

- Hogyan vélekedik március 15. rendőri biztosításáról? Egyetért azzal, hogy a hatalom félelmében olyan aránytalanul nagy rendőri jelenlétről döntött, amely kiüresítette az ünnepet?

- Ma olyanok kormányozzák az országot, akiknek ilyen mértékű biztosításra van szükségük, és ez addig így lesz, amíg nem jön olyan kormány, amely bírja a társadalom többségének bizalmát. A kritikus rendőrhiánnyal küzdő fővárosban tavaly hatszázötvenezer túlórát regisztráltak, ami azonban nem éjszakai járőrözéseket, hanem az állami ünnepségeken teljesített túlmunkát jelenti. Az adófizetőknek egyáltalán nem közömbös, hogy a pénzt a bűnözők üldözésére vagy parádékra költik. Az eltúlzott rendőri intézkedések vezetői hibákra vezethetők vissza. Miről beszélünk, hiszen a 2006. őszi Fidesz-nagygyűlés után három perccel lovasrohamot vezénylő Nagy-Juhák István VII. kerületi kapitány nem sokkal később a BRFK közbiztonsági helyettesévé léphetett elő.

- Azt kérdezte a tárcavezetőktől, hogy mekkora szerep jut a magán őrző-védő cégeknek a rendezvényeik biztosításában. Milyen válaszokat kapott?

- A magáncégeknek a magánszférában a helyük, és legkésőbb 2010 után semmilyen szerepük sem lehet állami, rendőrségi, honvédségi objektumok őrzésében és a központi rendezvények biztosításában. Hazugság, hogy ez még mindig olcsóbb, mint hivatásosokat alkalmazni. Óriási összegekről van szó! A honvédségnél nyolc és fél milliárd, de minden tárcánál legalább harmincmillió forint áll elkülönítve ilyen célokra, azt át kell adni a rendőrségnek. Nem derült ki, de szívesen megvizsgáltatnám, hogy a cégek milyen tételeket számláztak, hány órát dolgoztak, és kik igazolták a teljesítések valóságtartalmát. Elvi kérdés, hogy teljesen mindegy, kik állnak a vállalkozások mögött, tételesen el kell számoltatni őket.

- Véleménye szerint miért nem talált kedvező fogadtatásra az MSZP és az SZDSZ köreiben a három csapás néven ismert törvénymódosító javaslat? Hogyan vélekedik erről szakma?

- Mások mellett sok bíró is azt mondta, hogy a jogkövető magatartás akkor kényszeríthető ki, ha a törvényeknek van visszatartó erejük. Most az elkövetőknek nem kell tartaniuk a törvény szigorától, és ebből az következik, hogy változtatásra van szükség. Ennek nagyon jó módja a három csapás törvény, amelyet az Egyesült Államok mellett Szlovákiában is sikerrel alkalmaznak. Magyarországon minden második elkövető visszaeső, miközben csökkent a fogvatartottak száma. A politikának véglegesen el kell döntenie, hogy a jogkövetők vagy a bűnelkövetők oldalára áll akkor is, ha a mi javaslatunkból kisstílű politikai presztízskérdést csináltak, és elutasították.

- Mi a véleménye arról, hogy a tatárszentgyörgyi, máig felderítetlen gyilkossághoz hasonló ügyek mögött ellenérdekelt titkosszolgálatok állhatnak?

- Három évvel ezelőtt arról tájékoztatták a rendészeti bizottságot, hogy egyes hazai szélsőjobboldali szervezetek mögött több szomszédos ország titkosszolgálata is megjelent. Legalább egy olyan szélsőséges szervezet működik nálunk, amely mögött az egykori kisantant egyes országai állnak. Tatárszentgyörgy esetében - bár ne lenne igazam - sokkal rosszabbra számítok. Nem megnyugtató, hogy csaknem tízezer egykori rendőr és büntetés-végrehajtási dolgozó van munka nélkül, akik ezzel együtt többnyire pszichés nyomás alatt is állnak.

- Ha a polgári kormány jutna hatalomra, hogyan fogna rendrakáshoz a rendőrség háza táján?

- A rendőröknek világos, stabil egzisztenciát biztosító karriert kell nyújtani. Nettó százötvenezer forintos kezdő fizetésre van szükség, hogy a valóban alkalmasak jelentkezzenek. Elkerülhetetlen azoknak az ügyeknek a felülvizsgálata, amelyekre például a 2006. őszi események után az Ignácz István és Papp Károly tábornokok által készített belső vizsgálatok jegyzőkönyvei kitértek. A nevesített vezetők és események kapcsán le kell vonni a megfelelő személyi és szakmai konzekvenciákat.

Pályakép

Lázár János 1975. február 19-én született Hódmezővásárhelyen. Felsőfokú tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1999-ben fejezte be. 1995-től gyakornok Hódmezővásárhely Polgármesteri Hivatalának Jegyzői Irodáján. 1997. január elsejétől a polgármesteri irodán jogi, rendezvényszervezői feladatokat látott el, majd a polgármester személyi titkára lett. 2000 óta a Fidesz tagja. 2002. áprilisában Csongrád megye 6. választókerületének országgyűlési képviselője lett. 2002. október 20-tól Hódmezővásárhely polgármestere. Ugyanebben az évben a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökévé választották. 2002 októberétől Hódmezővásárhely megyei jogú város polgármestere. Ebben a tisztségében 2006-ban újraválasztották. Református presbiter. Nős, két gyermeke van.