fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Konkrét intézkedéseket vár a Nyugat a Vajdaságban
2009. április 2., 08:39
Szerbia európai uniós integrációjának végigviteléhez konkrét intézkedéseket vár a Nyugat a Vajdaságban élő kisebbségek helyzetének javítására - állapította meg szerdán Brüsszelben Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő az általa szervezett EP-meghallgatáson, amelynek címe az volt, hogy Elfeledte-e a Vajdaságot az Európai Parlament.

A magyar képviselő, aki tagja volt a térségben négy éve járt tényfeltáró bizottságnak, úgy vélekedett, az akkor megállapított nagyon nehéz helyzetben nem történt minőségi javulás, beleértve az incidensek mögötti intoleráns magatartást, illetve a kisebbségek aránytalan helyzetét is. Próbálkozások mindazonáltal vannak - ismerte el.

A meghallgatás másik szervezője, Tőkés László erdélyi képviselő zárszavában a tovább tartó félelem és az erőszakos betelepítések megszüntetését sürgette. Sok incidens nem derül ki, mert főleg a szórványvidékeken félnek elmondani, hogy mi történt valójában, ráadásul a panaszoknak nincs következménye - mutatott rá.

Tőkés László beszélt arról is: a balkáni háborúk utáni egyezmények és tervek mindegyike alkalmazta az autonómia elvét, ezért száll síkra a magyarság is. A korlátozott önrendelkezés nagyon fontos a határon túli minden magyar közösség számára - hangoztatta.

A meghallgatáson elsősorban emberi jogi szakértők tartottak előadást, köztük Bozóki Antal, ügyvéd, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke, Sonja Biserko, a Szerbiai Helsinki Bizottság vezetője, Sonja Licht, egy belgrádi emberi jogi alapítvány elnöke, a szenttamási (Srbobran) Emberi Jogi Központot képviselő Süge Zsolt, valamint Petar Teofilovic vajdasági ombudsman.

Becsey Zsolt utóbb a sajtónak úgy nyilatkozott, a felszólalások és a "hivatalosnál hihetőbb" civil statisztikák is azt tanúsítják, hogy a helyzet nem javult.

Elmondta, hogy bár a mandátumát hamarosan befejező jelenlegi Európai Parlament nem vitatta meg a tényfeltáró bizottság jelentését, örökül hagyják a témát a júniusi választások után felálló következő képviselőtestületnek. Hozzátette, hogy a következő bővítési biztosnak is foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, amely immár nem magyar-szerb probléma, hanem európai.

Az európai építkezésbe nem fér bele olyan vízió, ahol egy másik népet még mindig kollektív bűnözőnek lehet minősíteni, ahol ha az EU egyik hivatalos nyelvén beszélnek emberek, bármikor kalkulálhatnak azzal, hogy megverik - fogalmazott Becsey az ülésen.

Leszögezte: a multikulturális jellegnek nem elég a fontosságát hangoztatni, annak megőrzéséhez eredményekre van szükség, és az Európai Unió is ezt tekinti a lényegnek a csatlakozási tárgyalásokon.

(MTI)