Legkésőbb március végéig nyilvánosságra hozza a környezetvédelmi minisztérium, hogy Magyarország pontosan mennyiért értékesítette szén-dioxid-kibocsátási kvótáit, mondta Oláh Lajos, a tárca államtitkára egy januári háttérbeszélgetésen. Április elején azonban az árak még mindig nem ismertek, és úgy tűnik, még legalább néhány hét eltelik, mire megtudhatjuk, milyen összegeket tartalmaztak a megkötött szerződések.

Magyarország szeptemberben 2 millió egység (egy egység egy tonnát jelent) kibocsátási kvótát adott el Belgiumnak, novemberben pedig 6 milliót Spanyolországnak. A forrólevegő-kvóták eladási árát a minisztérium nem közölte, indoklásuk szerint azért, mert Magyarországnak folyamatban voltak tárgyalásai további kvóták értékesítéséről, így a konkrét számok nyilvánosságra hozatala sértette volna az ország érdekeit.

A minisztérium készen áll az eladott szén-dioxid-kibocsátási kvóták árának nyilvánosságra hozatalára, azonban előtte az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságát akarja tájékoztatni az összegről. Mivel a testületnek jelenleg nincs elnöke, egyelőre nem vállalták, hogy ilyen fajsúlyú témával foglalkozzanak, amíg nem választják meg az új elnököt, mondta el kérdésünkre Olt Boglárka, a környezetvédelmi tárca szóvivője. "Természetesen amint a bizottság megkapja a tájékoztatást, a sajtón keresztül a nyilvánosság is azonnal értesül a konkrét számokról" - tette hozzá.

Az MDF-es Katona Kálmán pártja parlamenti frakciójának megszűnésével párhuzamosan kényszerült távozni az elnöki posztról, azóta tagként folytatja munkáját a környezetvédelmi bizottságban. Kérdésünkre elmondta, hogy eredetileg a múlt hét keddre tervezte a bizottság elé terjeszteni szén-dioxid-kvóták eladásáról szóló interpellációját, melynek részeként tárgyaltak volna az árakról is, de addigra ő már nem töltötte be a tisztséget.

Még hetekig elnök nélkül a környezetvédelmi bizottság
A bizottság munkáját az új elnök megválasztásáig a két alelnök, az MSZP-s Orosz Sándor és a KDNP-s Nagy Andor vezeti. Ők kizárólag a napi ügyeket terjesztik a testület elé, azokat, amelyek a kapcsolódnak az éppen aktuális parlamenti napirendi pontokhoz, így tárgyaltak például a paksi atomerőmű bővítéséről, illetve az erdőtörvényről is. Úgy tudjuk, az új kormány megalakulásáig bizonyosan nem lesz már elnöke a környezetvédelmi bizottságnak.

Oláh Lajos korábban zárt ülésen számolt be a bizottságnak a kvótaeladásokról, ahol vita alakult ki, hogy a megkötött szerződések mennyire kötelezik Magyarországot a titoktartásra. Az államtitkár azzal érvelt, hogy a Belgiummal és a Spanyolországgal megkötött szerződésekben sikerült olyan jó árakat elérni, amelyek megfelelő alaphangot biztosítanak a további tárgyalásokhoz. A tagok ezt egyhangúlag támogatták.

Katona Kálmán ugyanerről az ülésről azt is elmondta, hogy Oláh Lajos akkor felajánlotta a bizottsági tagoknak, hogy egy titoktartási nyilatkozat aláírása után tekintsenek bele a szerződésekbe. A bizottság azonban úgy döntött, inkább kivárják a március végi határidőt, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a számok véletlenül se szivároghassanak ki.

Nem indulhatnak a pályázatok, Belgium aggódik

Az árak nyilvánosságra hozatala azért is fontos, mert a kvótaeladásokból befolyt pénzekből finanszírozzák a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) programjának pályázati kiírásait, így amíg az összeg nem ismert, addig nem kezdődhetnek meg a kibocsátás-csökkentést célzó zöldberuházások. Idén ezt a keretet, ami várhatóan több tízmilliárd forintot jelent, a nem panel lakóépületek, illetve a közintézmények energiahatékonyságának növelésére fordítják majd.

Kardos Péter, az Energia Klub éghajlatvédelmi szakértője szerint a legfontosabb, hogy a ZBR elindulhasson végre, hiszen a programnak már rég futnia kéne. Ezzel szemben még nem állt fel a rendszer, nem lehet tudni a részleteket a pályáztatásról, nem kezdődött el a forrásfelhasználás, az erre fordítható pénz tavaly óta áll az államkincstárban, de a legnagyobb baj az, hogy még nem is látszik, mikor történik végre valami érdemi előrelépés.

Kardos Péter kitért arra is, hogy Belgium aggódni kezdett, hiszen Magyarország szerződésben vállalta, hogy a kvótákból származó bevételeket mérhető zöldberuházásokra fordítja, eddig azonban nem történt semmi, nem látják a garanciákat, hogy Magyarország valóban betartja vállalásait. "Tavaly Magyarország kvótaeladásai igazi sikertörténetnek számítottak, a bizalom azonban könnyen megrendül, a tavaly megszerzett gyakorlatilag egyeduralmunkat tekintélyünkkel együtt elveszíthetjük" - fogalmazott.

Eleshetünk a biztosnak hitt bevételektől

Példaként említette a válságtartalékként zárolt 20 milliárd forintot, ami véleménye szerint nagyban rontja az ország tárgyalási pozícióit a gazdasági válság miatt amúgy is alacsony árakkal dolgozó piacon, ahol ráadásul a tavalyihoz képest nagyban megugrott a versenytársaink száma. Szerinte előfordulhat akár az is, hogy az idénre előirányzott, kvótaeladásokból származó bevételek még a 20 milliárd forintot se érik el, így nemcsak a zárolás válik lehetetlenné, hanem a ZBR számára se teremtődnek további források.

Éppen ezért az Energia Klub beadvánnyal fordult Fülöp Sándorhoz, a jövő nemzedékek ombudsmanjához, hogy vizsgálja meg a döntés hátterét, illetve nyílt levelet küldött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, melyben a zárolás felülvizsgálatát kérte. Utóbbira egyelőre azt a választ kapták, hogy az illetékes tárcák reagálnak majd a megkeresésre, ez eddig azonban nem történt meg.