Minden eszközt bevet Ajka szocialista polgármestere, hogy április 25-ig elhitesse a városlakókkal: nincs tétje a helyi népszavazásnak. Schwartz Béla a hátralévő három hétben vélhetőleg valamennyi lehetséges fórumon azt hangoztatja majd, amit már eddig is többször elismételt: a fideszesek által kezdeményezett referendum okafogyottá vált, hiszen a két önkormányzati cég közül az egyik 49 százalékát már eladták, a másik privatizációja pedig lekerült a napirendről. Legutóbbi sajtótájékoztatóján a polgármester sikertörténetként beszélt mind az Avar, mind a Primer Kft. ügyéről.

A hulladékkezelést végző Avar Kft. 49 százalékos tulajdonrészéért kapott ötszázmillió forint Schwartz Béla szerint a tényleges érték tízszerese, hiszen az önkormányzat által felkért szakértők a céget százmillió forintra értékelték. A hőszolgáltató Primer Kft. és a Bakonyi Erőmű Zrt. közötti szerződésről pedig azt mondta, nagyobb bevételt értek el így, mint ha eladták volna a Primert, hiszen az erőmű öt év alatt hatszázmillió forinttal támogatja majd az ajkai lakások fűtés-korszerűsítését. Hangsúlyozta: az áremelés csupán 36 százalékos, nem pedig háromszáz, amellyel a Fidesz "riogatta az embereket". Azt már elfelejtette hozzátenni, hogy épp az ellenzék szorgalmazta a végül általa is elfogadott megoldást, viszont korábban ő beszélt nyolcvanszázalékos emelésről, ha a fideszesek miatt kútba esik a privatizáció, s nem teremtődik "versenyhelyzet".

Az ellenzék mindvégig kitartott amellett, hogy a Primer eladása nem teremtene versenyhelyzetet, s mivel a reménybeli vásárló gázturbinás erőművet szándékozik építeni, hosszú távon a távhődíj árának két-háromszoros emelésére lehetne számítani. A vevő végül visszalépett, Schwartz Béla pedig a helyi fideszesek közbenjárására hajlandó volt tárgyalóasztalhoz ülni a Bakonyi Erőmű igazgatójával, és megállapodás született. Az ellenzék azonban attól tart, hiába az öt évre szóló szerződés, a polgármester azt könnyedén felrúgja, így a Primer privatizációja ellen valódi garanciát csak az eredményes népszavazás jelentene. Az Avarral kapcsolatban pedig egyre több olyan információ szivárog ki, amely szerint az ügylet nemhogy sikertörténet lenne a városnak, hanem hatalmas botrány.

Ez tiszta Magyarország!

A Tiszta Európa programban indított Észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekthez 158 település csatlakozott. Királyszentistvánon épül a fő létesítmény, egy komplex hulladékválogató, -feldolgozó központ, ahová majd az egész régió hulladékát beszállítják, feldolgozzák, jelentős részét újrahasznosítják, komposztálják, a maradékot pedig lerakják. A hatályos jogszabályok szerint a régi lerakókat 2009 végéig be kell zárni. Kivéve az ajkait, mivel annak 2016-ig érvényes a környezethasználati engedélye (valamint a kisebb kapacitású veszprémi lerakó kapott hosszabbítást a királyszentistváni megépüléséig). Az idén bezáró 34 lerakó rekultivációját a projekt költségvetése biztosítja.

A királyszentistváni feldolgozó központ az ütemterv alapján ez év végére elkészül, információk szerint azonban az átadás két-három évet is csúszhat. A régi lerakók bezárása és a királyszentistváni átadása közötti időben tehát az érintett települések hulladékának jelentős részét az ajkai lerakóba kell majd szállítani. Mivel a lerakó szabad kapacitása mintegy 1,3 millió köbméter, és a tömörítést figyelembe véve három-négy millió köbméter kommunális hulladékot lehet elhelyezni benne, ez a jelenleg érvényes díjszabással számolva 15-20 milliárd forint bevételt jelent. Szakemberek szerint a tiszta nyereség is legalább 10-15 milliárd forint.

A szocialista városvezetés által megbízott, "független" cég érdekes módon mégis csak százmillióra értékelte az Avar Kft.-t, valamint megállapította, hogy gazdaságtalanul működik - ez utóbbira hivatkozással jelentette be Schwartz Béla polgármester a privatizációs szándékot. S annak ellenére, hogy időközben az ellenzék csaknem kilencezer aláírást gyűjtött össze a város vagyonának kiárusítása ellen, tavaly novemberben az önkormányzat megkötötte a szerződést a Zalai HUKE Kft.-vel. A képviselők nem láthatták a dokumentumot, de a testületi ülésen, amelyen a szocialista-szabad demokrata többség rábólintott a megállapodásra, az ellenzék is megismerhette az egyezség főbb pontjait. A képviselők megdöbbenésére kiderült: a 49 százalékos tulajdonrésszel a HUKE öt évig a teljes osztalékot megkapja - márpedig ennyi idő alatt a lerakó vélhetőleg betelik, tehát a 10-15 milliárd nem a várost, hanem a céget gazdagítja.

Nyomozás az Avarnál

Az Ajkának rendkívül előnytelen szerződés miatt a helyi Fidesz-frakció álláspontja, hogy sikeres népszavazás esetén a szerződést fel kell bontani. "A HUKE vezetői annak idején erre azt mondták, csupán üzleti rizikó" - emlékezik vissza Fülöp Zoltán frakcióvezető. Vélhetően nem vették tehát komolyan a hulladékos üzletemberek ezt a lehetőséget, mint ahogyan nem gondoltak arra sem, ami az Avarnál a privatizáció hírére történt. A dolgozók egy része ugyanis mérlegjegyeket, számlákat és egyéb dokumentumokat másolt le, és adatsorokat mentett ki a cég számítógépes nyilvántartásából, valamint fénykép- és videofelvételeket készített gyanús szállítmányokról. Hamarosan összeállt egy terjedelmes gyűjtemény, amelyet eljuttattak Stolár Mihályhoz, a helyi Fidesz-csoport vezetőjéhez, aki tavaly december közepén átadta a dokumentumokat az ajkai rendőrségnek, és bejelentésében vizsgálatot kért. Az ellenzéki képviselő és egy tanú kihallgatása után az ügy a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályára került, majd az eljárást "az elfogultság látszatának elkerülése céljából" az ORFK áttette a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányágra. A nyomozás a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint egyéb más bűncselekmények gyanúja miatt folyik.

Lerakás, huszad áron

Stolár Mihály szerint a kimentett dokumentumok és a - folyamatos fenyegetésben élő - "koronatanú" vallomása alapján a Zalai és a Sárvári HUKE Kft. 2005-ben kezdett kommunális hulladékot hordani az ajkai lerakóba, egyre nagyobb mennyiségben, 2008-ban már minden második teherautó a HUKE járműve volt. Az Avar ezeket mélyen ár alatt számlázta, és nem köbméterenként, mint más cégeknek, hanem tonnában. Átlagosan tonnánként négy-ötszáz forintos lerakási árral számoltak, pedig a közgyűlés által évente megadott díjtételek köbméterre vonatkoznak, és tömörségtől függően hat- és húszezer forint közötti díjjal lehet kalkulálni tonnánként - átlagos esetben. A HUKE azonban ezek szerint nem volt átlagos ügyfél. A polgármester ezzel kapcsolatban nemrég úgy nyilatkozott: szabad áras kategóriáról van szó, alkuval született az ár, amit rögzítettek a szerződésben - ezt egyébként szintén nem láthatták az ellenzéki képviselők. Az Avar dolgozói által készített fotók azt is bizonyítják, hogy nem csupán kommunális hulladékot szállít a telepre a HUKE, és nagy valószínűséggel nem csak Magyarországról.