Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak kémiai, biológiai anyagokkal károsíthatjuk környezetünket. A fény (és általában az elektromágneses sugárzás) is környezetszennyező lehet. Fényszennyezésen a természetes éjszakai fényviszonyok emberi tevékenység által történő megváltoztatását értjük. Ha a természetes fényforrásokon kívül más fényforrások is megjelennek, ezek növelik az égbolt háttérfényességét, és fellépnek a mesterséges fény környezeti ártalmai.

A fényszennyezés következtében jelentősen csökken a szabad szemmel látható csillagok száma. Ez a tény gátolja a csillagászok munkáját, és veszélyezteti a világegyetem eredetére, fejlődésére és az égitestekre vonatkozó tudományos kutatások sikerét.

Az ökológiai fényszennyezés az asztronómiai fényszennyezésnél szélesebb fogalom. Nem csak az ég felé irányított vagy tükrözött fény számítható ide, hanem minden olyan mesterséges megvilágítás, amely az ökoszisztémát valamilyen mértékben kedvezőtlenül befolyásolja. Az állatoknál a problémát a fény vonzó- vagy távoltartó hatása okozza. Az erős megvilágítás gátolja a repülést, a tájékozódást, a látást, a vándorlást, az elterjedést, a szaporodást és a tojásrakást számos rovarnál. Ráadásul az erős fény megzavarja az élőlények bioritmusát is. A megvilágított rovar könnyebben válik a madarak, pókok és egyéb ragadozók áldozatává. A denevérek gyakran táplálkoznak az utcai lámpák körül. A rovarok ugyanis összegyűlnek a fény körül, és ezt a denevérek kihasználják. A biológusok a szokásos néhány denevér helyett olykor 20-at is megfigyeltek kilométerenként az utcai lámpák közelében. Más kutatók kísérlettel igazolták, hogy az utcai higanylámpák megzavarják a lepkék védekezési viselkedését, és ezért növekszik a veszélyeztetettségük a denevérekkel szemben.

A tengeri teknősök legnagyobb tojásrakó helye az Egyesült Államokban, a floridai tengerparton található. A fiatal teknősök az éjszakai sötétség védelmében bújnak elő a homokban lévő tojásokból és másznak a tengerbe. A tenger irányát a vízfelületről visszaverődő csillag-, esetleg holdfény határozza meg. A partmenti szállodasor mesterséges fényeinek hatására a teknősök rossz irányba indulnak, és így egyre inkább eltávolodnak a tengertől, ami pusztulásukhoz vezetett. A probléma felismerése óta a floridai partvidéken a teknősök kikelését is figyelembe veszik a közvilágítás szabályozásában.

A madarak esetében kimutatták, hogy a fényszennyezés hozzájárulhat a természetellenes költőhelyválasztáshoz, és a mesterséges megvilágítás okozta "állandó nappal" felborítja a madarak bioritmusát; nappali madarak éjszaka is aktívak, énekelnek, táplálkoznak. Közvetett hatású az utak mentén álló lámpák rovarcsalogató hatása, amely az utak közelébe vonzza a madarakat, amelyek így gyakran autógázolás áldozataivá válnak. Vándorlás közben elsősorban az éjszaka vonuló és alapvetően a csillagos égbolt alapján tájékozódó fajok veszélyeztetettek, amelyek tájékozódását megzavarják a mesterséges fényforrások, ami hibás orientációhoz vezethet. A madarak számára a kivilágított magas objektumok jelentik a legnagyobb problémát. Ezek felhőkarcolók, kommunikációs tornyok, hídpillérek, díszkivilágított, fényár világított épületek. A madarakat az ilyen objektumok vonzzák, tájékozódásukat megzavarják. Ez ütközéshez vezethet, ami általában a madarak pusztulásával jár. Észak-Amerikában elvégzett vizsgálatok alapján évente kb. 4-5 millió madár pusztul el ilyen módon. Ismert egyedi esetben egy kivilágított TV-torony egyetlen éjszaka húszezer madár pusztulását okozta.

Nem csak az állatokra, hanem az emberre is veszélyt jelenthet a fényszennyezés. Több, világszerte elvégzett vizsgálat is kapcsolatot talált bizonyos daganatos megbetegedések előfordulásának növekedése és az embereket a pihenési időszakban érő mesterséges megvilágítás között. Az éjszaka folyamán a fény visszafogja a melatonin hormon termelését, ami az egyik alapvető antioxidáns, amely a rák kialakulása ellen is védelmet nyújt.

Újabb kutatások eredményei alapján, amelyek közül néhányról az Újpesti Helytörténeti Értesítő hasábjain is beszámoltunk (Rejtélyes rovarinvázió Újpesten, Emberi gyász, szitakötő végzet: Megtévesztett szitakötők a Megyeri temetőben) ma már tudjuk, hogy a fénysugarak káros hatásaikat nem csak éjszaka, hanem nappal is képesek kifejteni. Ezek az élő környezetet károsító hatások mindig valamilyen ember alkotta mesterséges produktum fényszennyezésére vezethetők vissza.

A fényt tükröző üvegépületek is megváltoztatják az állatok optikai környezetét. Mivel ezek a szennyező források különösen a városok élővilágát veszélyeztetik, ezért fokozott a felelőssége azoknak a városvezetőknek, akik körültekintő döntésekkel csökkenthetik, vagy ellenkező esetben súlyosbíthatják az élővilágot sújtó különös környezetszennyezés hatásait. Sajnos ez utóbbira láthatunk példát egy friss budapesti hír kapcsán.

A közelmúltban Magyarországra látogatott az Ishii Motoko tervező és Kakuta Hiromi nagykövetségi első titkár asszony vezette japán munkacsoport, mely a tervek szerint 2009-ben díszkivilágításba öltöztetné az Erzsébet hidat. A küldöttséget fogadó főpolgármester-helyettes elmondta: 2009-es év nem csak a japán- magyar kapcsolatok szempontjából lesz kiemelkedő jelentőségű, addigra ugyanis a Szabadság híd felújítása is befejeződik.

A Fővárosi Önkormányzathoz ellátogató japán küldöttséget a főpolgármester-helyettes fogadta hivatalában, a munkacsoport az Erzsébet híd díszkivilágításának tervéről folytatott megbeszélést. A választás azért esett az Erzsébet hídra, mert névadója akkor volt Magyarország királynéja, amikor a két ország között megszületett a diplomáciai kapcsolat. Kono Johei, a Japán Alsóház elnöke, a Japán-Magyar Baráti Társaság vezetője már a tavalyi budapesti látogatásakor jelezte a főpolgármesternek, hogy országa - az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán közötti kapcsolatfelvétel 140., illetve a magyar- japán diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulója alkalmából - 2009-et Budapesten is igyekszik emlékezetessé tenni. A főpolgármester-helyettes elmondta: mivel a Szabadság híd felújításának is része a díszvilágítás kialakítása, 2009-ben már három budapesti híd tenné a dunai panoráma éjszakai képét feledhetetlenné (forrás: Holdházy Erika (2007): Díszkivilágítás az Erzsébet hídon - Mix Magazin) - a fényorgiában gyönyörködő fővárosiak és az itt-ott még létező városi élővilág számára egyaránt (a szerző megjegyzése).

Szerencsére azért nem mindenhol fontosabb a politikai piár a tudományos ökológiai szempontoknál. A fényszennyezéssel kapcsolatos problémák felismerése után az 1990-es évek második harmada óta világszerte felgyorsultak a jogalkotási folyamatok, és sorra születnek a különböző (természetvédelmi, csillagászati, energiatakarékossági) indíttatású rendeletek a tengeren túl és innen. A legutóbbi fényszennyezés elleni szabályozás éppen északi szomszédunknál Szlovákiában emelkedett törvényerőre 2007. augusztus 30-án. Bízzunk benne, hogy az egyre súlyosbodó környezeti problémákat felismerve városvezetőink döntéseiben is előbb-utóbb tetten érhető lesz a felelősségteljes, környezettudatos szemlélet.