FIDESZ.HU > Hírek > Zöld Nyomtatás
Ablak bezárása
Eltört egy antarktiszi jéghíd
Az Antarktiszon eltört azon jéghíd, mely egy Jamaica méretű jégselfet kötött össze két szigettel.
Létrehozva: 2009. április 6., 17:00 | Utoljára frissítve: 2009. április 6., 17:08

Kutatók szerint az összeomlás azt jelentheti, hogy a Wilkins-jégself a széttöredezés határán van, és további bizonyítékot nyújt a régióban zajló gyors változásra. Az Antarktiszi-félsziget nyugati oldalán lévő Wilkins-jégself a kilencvenes évek óta zsugorodik. A kutatók a jéghideg fontos sorompóként tartották számon, mely egy helyben tartja a megmaradt shelf struktúrát. Elmozdulása lehetővé teszi, hogy a jég még szabadabban mozogjon a Charchot- és Latady-szigetek között a nyílt óceánra.

Az Európai Űrügynökség műholdas felvételei múlt héten azt mutatták, hogy törések kezdtek el megjelenni a hídon. Újonnan létrejött jéghegyeket lehetett látni a félsziget nyugati oldalán a tengerben. David Vaughan glaciológus professzor a Brit Antarktiszi Kutatás projekt során GPS nyomkövetőt helyezett januárban a jéghídra, hogy megfigyelhesse annak mozgását. A kutató szerint a híd töredezése már néhány hete várható volt, a mögötte lévő jégself nagy része valószínűleg követi majd a hidat.

"Tudjuk, hogy a Wilkins-jégself a harmincas évek óta teljesen vagy legalábbis nagyon stabil, majd a kilencvenes években zsugorodni kezdett. Azt gyanítjuk, hogy jóval hosszabb ideig volt stabil ennél" - mondja a kutató. "A tény, hogy zsugorodik, most pedig elvesztette kapcsolatát az egyik szigettel valóban komoly jelzés arra, hogy az antarktiszi melegedésnek még egy jégselfre hatása van".

Míg a töredezésnek nincsen közvetlen hatása a tengerszintre, mivel a jég úszik, a folyamat fokozza az Antarktisz ezen részén lévő klímaváltozás hatásai miatti aggodalmat. Az elmúlt ötven évben a félsziget az egyik leggyorsabban melegedő helyszínné vált a Földön. Jégselfjeinek nagy része ezen idő alatt zsugorodott, hat pedig teljesen összeomlott.

Egy másik vizsgálat azt mutatja, hogy amikor a jégselfek eltűnnek, a mögöttük lévő gleccserek és a szárazföldi jég gyorsabban indul meg a tenger felé. Ez az a jég, mely növelheti a tengerszinteket, ám azt, hogy mennyire, még mindig tudományos vita tárgyát képezi. Az ezen gyorsulási hatásokat az ENSZ Kormányközi Klímaváltozás Bizottságának (IPCC) legutóbbi előrevetítése a jövőbeli lehetséges tengerszintekről nem tartalmazza. 2007-ben a szervezet kihangsúlyozta, hogy a jégdinamikát még mindig nem ismerjük eléggé.