Az új-zélandi állampolgárok globális felmelegedéssel kapcsolatos álláspontját vizsgáló kutatók megállapították, hogy a lakosság körében egy év alatt harmadával esett vissza azoknak a száma, akik szerint prioritásként kellene kezelni az éghajlatváltozást. A szakértők szerint ez a változás a gazdasági helyzet destabilizálódásának tudható be - olvasható a The New Zealand Herald internetes oldalán.

Egy nemrégiben közzétett kutatás eredményei érdekes adatokat közölnek az új-zélandi lakosság globális felmelegedéssel kapcsolatos attitűdjéről. A válaszok szerint az új-zélandiak mintegy 64 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a felmelegedés az emberi tevékenységnek köszönhető, és 65 százaléka gondolja úgy, hogy a felmelegedés jelei már most is tapasztalhatók.
A kutatás adatait egy 2007-es felmérés eredményeivel vetették össze, amelyhez képest jelentős változást tapasztaltak a lakosság felmelegedéssel kapcsolatos vélekedésében. Az eredmények szerint bő egy év alatt harmadával csökkent azoknak az aránya, akik szerint az Új-Zélandnak globális szinten élen kellene járnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A 2007-es lekérdezés során még a válaszadók 63 százaléka gondolkodott így, 2009-re azonban ezek aránya 42 százalékra csökkent. További érdekes adat, hogy a megkérdezettek a globális felmelegedést 2009-ben csak a hatodik helyre sorolták azon problémák között, amelyek komolyan érinthetik mindennapjaikat. A válaszadók a fontosabb gondok között a gazdasági krízist és a benzinár változást említették, viszont kevésbé aggódnak a kamatláb változás és a kormányzati kölcsönök hatása miatt.
A szakértők szerint ez a változás egyértelműen a gazdasági krízisnek tudható be. Meglátásuk szerint a nehéz gazdasági helyzet hatására önzőbben viselkednek az állampolgárok, és a jelen jobban aggasztja őket, mint a jövő. A globális felmelegedés pedig pont az a téma, amelynek hozadékai inkább a jövőben válik igazán érezhetővé.

Az amerikaiakat jobban érdekli a spórolás, mint a környezetvédelem

Szintén a pénz, mint motiváló erő szerepét tárta föl az az amerikai kutatás, amely az energiatakarékos háztartási eszközök vásárlásával kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. A kutatók megállapítása szerint a fogyasztókat jobban érdekli, hogy pénzt takarítsanak meg, mint hogy védjék a környezetüket - olvasható a kutatást végző Shelton Group sajtközleményében. Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy milyen okok motiválják az energiatakarékos termékek vásárlását, a megkérdezettek 71 százaléka megjelölte a spórolási szándékot, 55 százalék a környezetvédelmi szempontokat, és 49 százalék a jövő generációinak életminőségének védelmére is gondolt. A kutatók megállapítása szerint a 2006-os és 2007-es lekérdezéshez képest jelentősen módosult a válaszadók hozzáállása. Akkor még a környezetvédelmi szempontok képezték a fő motiváló erőt. Ahogy új-zélandi társaik, úgy az amerikai kutatók is a gazdasági válság számlájára írják a változást. Véleményük szerint az amerikaiaknak most fontosabb az otthonuk, munkahelyük és bankszámlájuk biztonsága, mint a környezet védelme. Természetesen az energiatakarékos eszközök vásárlása az egyik leginkább környezetbarát tevékenység, de sokat számít az is, hogy ezek nem azért veszik meg, hogy a Földet, hanem, hogy a pénztárcájukat védjék.

A magyarok szerint fontos az energiaspórolás, de csak elméleti szinten

A magyar lakosság globális felmelegedéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdjére vonatkozóan az Eurobarométer 2008-as felmérése szolgál átfogó adatokkal. E szerint Magyarországon a lakosság 71 százaléka nagyon fontosnak, 27 százaléka fontosnak tartja a környezetvédelmét. A magyarok 40 százaléka ért egyet, 37 százalékuk pedig inkább egyetért azzal az állítással, hogy a környezeti problémák hatással vannak mindennapos életükre. Azzal, hogy főleg a nagy szennyező cégeknek kellene felelősebbek lenniük a környezetért 96 százalékuk ért egyet, de 78 százaléka gondolja úgy, hogy az egyén is tehet valamit a környezet védelméért. Az egyéni cselekvési lehetőségek között kiemelte fontosnak tartják az energiaspórolást, de a lekérdezés időpontjában a válaszadóknak csak 41 százaléka mondta, hogy valamilyen formában a gyakorlatban is visszafogja az energiafogyasztását.