- Bár alig egy hónapja alakult meg a Civil Összefogás Fórum, máris szerveztek két tömegtüntetést. Hogyan értékeli az elmúlt néhány hetet?

- Ugyan a célt, az előrehozott választásokat egyelőre nem értük el, ám mindenképpen pozitívan. Az április ötödikei, Hősök terén szervezett rendezvény szép és felemelő volt, amely előrevetítette a civil társadalom feltámadását. A "Döntsön a nép!" jelmondathoz mintegy negyedmillióan csatlakoztak a helyszínen, ennyi ember Nagy Imre és mártírtársai újratemetése, vagyis 1989 nyara óta nem volt azon a téren. És mivel egy tüntetésre mindig a társadalom legaktívabb rétege megy el, már csak ebből is következik, hogy valójában jóval többen állnak a kezdeményezés mellett.

- Miért volt fontos hangsúlyozni, hogy ez civil szerveződés?

- A magyar demokrácia az elmúlt években egy zárt politikai elit demokráciájává vált. Míg a nyugati demokráciákban a civilek is a közélet aktív részesei, nálunk ez nem így van. Annak, hogy hazánk évek óta következmények nélküli ország, egyik oka éppen az, hogy nincs civil kontroll. Abban bízunk, hogy ez a rendezvény valóban a nyitánya volt egy folyamatnak.
Bajnai Gordon beiktatásának napján is tüntettek, ám az egészen más jellegű esemény volt. Ha április ötödikére azt mondtam, hogy "felemelő, ünnepi alkalom" volt, akkor április tizennegyedikére talán a "politikai küzdelem" a legpontosabb meghatározás. Bár munkaidőben került sor a demonstrációra, ám itt is több tízezren voltak, s ez mutatja a mögöttünk álló erőt. Ami azon a keddi napon történt, két szempontból is szégyenletes. Egyrészt szégyen, ami a Parlamentben zajlott, hiszen a társadalom többségével szembemenve a politikusok választottak új miniszterelnököt, ahelyett hogy vállalták volna az előrehozott választásokon való megméretést. Kétszáznégy képviselő bebizonyította, hogy érzéketlen a demokratikus normák és erkölcsök iránt. De szégyen az is, ami a Parlamenten kívül történt. Ugyan a rendezvényt előre bejelentettük és engedélyt is kaptunk a Kossuth tér egy részének használatára, mégis beszorították a résztvevőket az Alkotmány utcába. Az elmúlt húsz évben nem fordult elő, hogy ennyire távol tartották volna kordonokkal az embereket az Országgyűlés épületétől. Ez jelkép is, hogy egyre messzebb kerülünk a valódi demokráciától. Annak idején a rendszerváltozás egyik fontos vívmánya volt, hogy a Kossuth tér újra megnyílt. Akkor még az SZDSZ is ennek a küzdelemnek egyik élharcosa volt. Régen történt... Úgy vélem, a gyülekezési jog is lassan értelmét veszti, ha az ember nem tüntethet az előtt az épület előtt, ahol szeretne, kiváltképp igaz ez a Parlament esetében. Mindezek ellenére maga a rendezvény optimizmusra adott okot. A tüntetés békés és törvényes keretek között zajlott, ugyanolyan polgáremberek vette rajta részt, mint április ötödikén. Bő egy héten belül másodszor bizonyosodott be, hogy van erő a civil társadalomban. A COF körül olyan szervezettség alakult ki, ami jó alap a további építkezéshez.

- A Parlamentnél tartott tüntetésen nézeteltérésbe keveredtek Vona Gáborral, a Jobbik elnökével. Mi történt?

- Amikor bejelentettük a rendezvényt. délelőtt tíztől fél hatig kaptuk meg a területet, mivel fél hattól már a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű szervezet foglalta le a teret. Öt óra után a Magyar Gárda és a Jobbik Vértanúk teréről átjövő hívei Vona Gábort követelték a színpadra. Vona hamarosan meg is érkezett és fel akart szólalni. De mi mondtuk neki, hogy ez egyrészt civil rendezvény, így semmilyen párt vezetője nem kap megszólalási lehetőséget, másrészt el kell hagynunk a területet. Vona Gábor kérte, hogy maradjunk ott, ám ezt értelmetlennek láttuk, hiszen nagyon nagy volt a rendőri készültség, nem lett volna helyes atrocitásnak kitenni a résztvevőket, és amúgy is a törvényes kereteken belül akartuk tartani a tüntetést. Mi tehát nem értettünk egyet a Jobbik tervével, ezért Csizmadia Lászlóval és Simon Jánossal közösen úgy döntöttünk, felmegyünk a Várba a Sándor-palotához, hogy átadhassuk a petíciónkat a köztársasági elnök úrnak. Mindenesetre a múlt keddi nap tanulsága, hogy még inkább egyértelművé kell tennünk: civil mozgalom vagyunk, rendezvényeinken Thürmer Gyulától Orbán Viktoron át Vona Gáborig egyetlen pártelnök sem fog felszólalni.

- Sokaknak tűnt úgy, hogy a Jobbik megpróbál rátelepedni az önök tüntetéseire.

- Sajnos való igaz, a Hősök terén is előzetes kérésünk ellenére voltak ott a párt zászlóik, és szórólapokat is osztogattak, a Parlamentnél pedig már megszólalási lehetőséget követeltek. Pedig jó lenne, ha a két dolog különválna: a COF a civilek erejét világossá tevő, az ő érdekeiket képviselő szervezetté kíván válni. Az a célunk, hogy fontos hatalmi, közjogi kérdésekkel kapcsolatban megszólaljunk, támogassuk a civil törekvéseket, végső soron pedig kialakuljon az a civil politikai kultúra, ami jelenleg még hiányzik Magyarországon. Mi nyílt kártyákkal játszunk a továbbiakban is, hogy visszaadjuk a szavak valódi tartalmát és erejét. A civil kontrollt ezek után gyakorolni fogjuk a mindenkori magyar kormánnyal szemben.

- A Jobbik hivatalos médiatámogatója, a kuruc.info éles kirohanást intézett a szervezők ellen, többek között narancsos manipulátoroknak nevezték önöket, név szerint is megemlítve Kondor Katalint, Makovecz Imrét és önt, az elnöki rezidenciáig vonuló tüntetőket pedig "idióta, narancsseggű majomként" jellemzik, akik ellenségei a jobbikosoknak. Mit gondol erről?

- Az folytat nemzeti politikát, aki a társadalom többségének hangját, a honpolgárok érdekeit képviseli. Mi azért szerveződtünk, hogy civil összefogást teremtsünk, és hogy megmutassuk, mennyire erős az a réteg, amelyik előrehozott választásokat tartana helyesnek ebben a helyzetben. Úgy hiszem, amit lehetett, azt megtettük, ameddig lehetett, elmentünk. Egyetlen dolgot nem tettünk meg: a törvényeket nem hágtuk át, de ez nem is lett volna célravezető, ráadásul felelősséggel is tartoztunk azok épsége iránt, akik a mi hívásunkra gyűltek össze.

- Ebben nyilván igaza van, de a kormányváltást követelőknek van egy része, amelyik azt mondja, a békés tüntetés nem elég. Mi a megoldás?

- Tény, hogy új utakat kell keresnünk. Biztos vagyok abban, hogy társadalmi támogatás nélkül a Bajnai-kormány nem lesz képes Magyarország helyzetének javítására. Márpedig ennek a kormánynak nem lesz meg a támogatása, éppen ezért az egyetlen megoldás továbbra is az előrehozott választás, hogy azok irányíthassák az országot és vezethessék ki a válságból, akiket ezzel a választópolgárok többsége megbíz. Mivel a hatalom jelenlegi birtokosai láthatóan nem akarják átadni másnak az ország irányítását, így az emberek többségének akaratát valahogyan a jövőben is ki kell fejezni. Mi a továbbiakban is a törvényes keretek között gondolkodunk, és úgy vélem, az európai politikai kultúrában vannak még a polgári engedetlenségnek olyan formái, amelyekkel eddig még nem éltünk Magyarországon. Jelenleg is folyik a közös gondolkodás a Civil Összefogás Fórum szervezői között arról, mi legyen a következő lépés, és vannak is már elképzeléseink.

- Megmaradhat-e az az erő, amelyik most önök mögött áll?

- Nagyon remélem, hogy igen. A továbbiakban országos szervezésbe kezdünk, s hallatni fogjuk hangunkat különböző közéleti konfliktusok esetében, szakpolitikai kérdésekben, s kiemelten foglalkozunk egy új alkotmány alappilléreinek kidolgozásával is. Jól látható, hogy mekkora igény van a civil kezdeményezésekre, és remélem, hosszabb távon sikerül elérnünk, hogy a politikai elit és a politikai elitre koncentráló média is nyitott legyen a civil társadalom felé. Ebben egyelőre lemaradásban vagyunk. Hogy egy példát említsek, 2007-ben Rostockban jártam a G8-csúcs idején. A világ vezető hatalmainak találkozóját folyamatos tüntetések kísérték, és a sajtó úgy számolt be az eseményekről, hogy az egyik oldalon a tárgyalásokról írtak, a másikon pedig a civilek véleményét tették közzé. Nálunk kilencventíz, időnként száz-null az arány a politikusok javára a megszólalások tekintetében... Nagyon fontos, hogy ne a politikai elitre, hanem a civil társadalomra alapozott demokrácia legyen Magyarországon.