A nemzetközi segélyszervezet most nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a jelenlegi 250 millióról 375 millióra emelkedhet az extrém környezeti hatások által érintettek száma, a változások a nagyvárosok nyomornegyedeibe kényszeríthetik például a szegényebb rétegeket. A becslések nem tartalmazzák a más katasztrófák, például a földrengések és a háborúk által sújtott áldozatokat.

Az Oxfam szerint a váratlan segélyezési szükségletek fedezéséhez a humanitárius segélyek jelentős emelésére van szükség, a 2006-ban erre a célra fordított 14 milliárd dollár (3234 milliárd forint) helyett legalább 25 milliárd dollárra (5775 milliárd forintra) lenne szükség. A jelentésben felszólították a tehetős országokat, hogy igazságosabban és ne politikai és biztonsági érdekeik alapján osszák a segélyeket. "A rendszer alapvető reformjára van szükség, hogy valóban a szükséget szenvedők kerüljenek az első és legfontosabb helyre" - mondta Barbara Stocking, az Oxfam nagy-britanniai vezetője.

Jane Cocking, a segélyszervezet humanitárius segélyeket felügyelő igazgatója szerint a segélyező rendszert a dárfúri válsághoz hasonló, hosszan elnyúló konfliktusok is erősen megterhelik. "Ha megfigyeljük, hová jut a nemzetközi segítségnyújtásból, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Csád és Dárfúr aggasztó helyen, a politikai napirend legalján szerepel" - jegyezte meg a szakértő.

A jelentésben felhívták a figyelmet a vészhelyzetekben segélyre fordított pénzösszegek egyenlőtlen eloszlására is: míg 2004-ben fejenként 1241 dollárt (hozzávetőleg 287 ezer forintot) költöttek a cunami túlélőire, addig a csádi humanitárius válság áldozataira pusztán 23 dollár (5332 forint) jutott. Az Oxfam szerint a segítségnyújtásnak sokkal inkább a helyi szükségletekre kellene koncentrálnia.