Korábban a kutatók arra figyelmeztettek: a csodálatos természeti képződmény néhány évtized alatt elpusztulhat a globális felmelegedés következtében.

Az UNESCO Világörökség Bizottságának egyik kutatócsoportja szerint szerencsés megmenekülésnek tekinthető az eset, ám továbbra sincs ok arra, hogy megnyugodjunk.

A 2000 kilométer hosszan húzódó, 34,4 millió hektáros korallzátony, amely még az űrből is látható, nagyjából 3000 zátonyból és 900 kisebb-nagyobb szigetből áll.

A Queenslandi Egyetem Tengertudományi Központjának kutatói korábban arra figyelmeztettek, hogy a korallok nem tudnak olyan gyorsan alkalmazkodni a környezetváltozáshoz, mint amilyen sebességgel melegszik a tengerek és óceánok vize.

Mint arra rámutattak, a korallok már 1 fokos hőmérsékletingadozásra is igen érzékenyen reagálnak, regenerálódásukhoz pedig igen sok időre van szükség.

Egy mostani vizsgálat ugyanakkor arra mutatott rá: azok a folyamatok, amelyekhez korábban nagyjából 10 évet tartottak szükségesnek a kutatók, a különböző hatásoknak köszönhetően egy év alatt lezajlottak.