- A városra a közelmúltban gyárbezárások hívták fel a figyelmet. Hogyan fogadta az önkormányzat a hírt?

- A gazdasági társaságoknak természetesen megvan a joguk ahhoz, hogy eldöntsék, hogyan és hol kívánnak tevékenységet folytatni. Ebbe egy helyhatóság sem tud beleszólni. Igaz, a Styl esetében homokszem került a gépezetbe: a cég vezetése ugyanis nem tájékoztatta Körmend önkormányzatát a tervezett lépésről. Mivel e társasággal korábban jó volt a kapcsolatunk, ezt illett volna megtenniük. Én a huszonnegyedik óra utolsó másodpercében, egészen más forrásból értesültem minderről.

- Ha nem így lett volna, tudtak-e volna tenni ellene?

- Az önkormányzat annyit mindenképpen tehetett volna, hogy felkészülünk az üzemáthelyezés várható következményeire. Mi tettünk egy olyan ajánlatot a Stylnek - mivel más cégkeretek között elképzelhetőnek tartjuk a kirendeltség dolgozói mintegy kétharmadának továbbfoglalkoztatását -, hogy tegye lehetővé a telephely és a gépek használatát, akár bérleti formában vagy bárhogy, egy másik vállalkozás számára. Mindez kizárólag a Styl szándékától függ. Hozzáteszem: a két érintett minisztert is megkerestük, hogy adják meg a megfelelő segítséget a ruhagyár számára a körmendi munkahelyek fenntartásához. Erre még nem kaptunk választ. A Marc cipőgyár tervezett bezárásával kapcsolatban pedig kiadtunk egy külön állásfoglalást.

- Milyen hatással vannak a tervezett lépések Körmend munkaerő-foglalkoztatási helyzetére?

- A Styl-kirendeltség áthelyezése több mint 200 dolgozó foglalkoztatását érinti. A ruhagyár ugyan biztosítja az érintetteknek a továbbfoglalkoztatás lehetőségét a szombathelyi üzemükben, de senki nem gondolhatja komolyan, hogy mind a kétszáz munkavállaló élni tud ezzel, vagy képes vállalni az ingázást, mivel például kismamák is vannak közöttük.

- Körmendnek nincs ipari parkja, s iparterület kijelöléséről, kialakításáról csak a közelmúltban határozott a képviselő-testületük. Miért nem történt ilyen szinten tervezett ipartelepítés korábban a városban, illetve milyen konkrét iparterület-kialakítást terveznek?

- A város korábbi vezetői úgy látták, hogy a településen a későbbiekben sem adódhatnak komolyabb foglalkoztatási gondok, mivel valamilyen szinten az elmúlt években itt mindig megjelentek befektetők. Mindez elkényelmesedéshez vezetett, s nem késztette kezdeményezésre az önkormányzatot. Most pedig keményen kell küzdenünk azért, hogy Körmenden megfelelő iparterületeket alakítsunk ki. Másik fontos teendőnk ezzel kapcsolatban, hogy az eddiginél markánsabban kell képviselni a várost, például a marketing területén. Városi kiadványokat kell megjelentetni több nyelven annak érdekében, hogy a befektetők asztalán ott lehessenek a körmendi lehetőségek. Én óriási lehetőségeket látok a városfejlesztési törekvéseknél az európai uniós pályázatokban. Soha annyi ilyen pályázatot nem készített az önkormányzat, mint ahányat eddig ebben a ciklusban.

- Milyen lépések történtek eddig az ipartelepítés érdekében?

- A legelső feladat, hogy területet tudjunk biztosítani a befektetők számára. A város már belefogott a területvásárlásba, mivel a korábbi ipari célú hasznosításra alkalmas telkei elfogytak. Ennek keretében az önkormányzat tavaly kezdeményezte, hogy a város határában lévő közúti csomópontnál - a 8-as és a 86-os út kereszteződésénél - egy 17 hektáros, jelenleg állami tulajdonban lévő földterületet megvásárolhassunk. Ezt tervezzük a megfelelő infrastruktúrával ellátni, s majd azután számíthatunk befektetőkre. A képviselő-testületben vita folyt arról, hogy nagy- vagy kisfoglalkoztatókkal kellene számolnunk. Ma már egyértelmű, hogy a kisebb, 40-100 dolgozót foglalkoztató cégek felelnének meg a város igényeinek. Ezenkívül törekszünk arra, hogy azon körmendi vállalkozások kitelepülését segítsük a létesülő iparterületekre, amelyek jelenleg nem a rendezési tervnek megfelelő helyen tevékenykednek.

- A befektetők vonzását nyilván nagymértékben befolyásolja a város megközelíthetősége. A térség több települése is gondként említette a 8-as fő közlekedési út fejlesztésének jelenlegi ütemét. Mennyire jelentene megoldást Körmend számára ennek az útvonalnak a kiépítettsége, s mikorra látják e beruházás megvalósulásának lehetőségét?

- E téren igen fontos megoldandó feladatok vannak. A 8-as a városon áthaladó, egyre inkább elviselhetetlen forgalma miatt jelen állapotában sokkal inkább hátrány Körmendnek, mint amennyi előnyt jelent. Éppen ezért e fő közlekedési út Körmendet elkerülő szakaszának megépítése elengedhetetlen, ennek tervei készen vannak. A jelenlegi kormány választási vállalásában szerepelt is ennek az útszakasznak a megépítése 2006-ig; e határidő betartására azonban alig látok lehetőséget. Az önkormányzat várakozása szerint 2006-tól kezdődhetnek el ezek a munkák. Az addigi időszakot pedig a városnak arra kell felhasználnia, hogy az itteni átmenő forgalom majdani megszűnésével a turisztikai fejlesztéseket helyezze előtérbe, becsalogatva a városba azokat az embereket, akik jelenleg a közlekedési állapotok miatt elkerülik Körmendet.

- Az önkormányzat működési forráshiánnyal is küzd. Tavaly 220 millió forintos volt a deficit. Mennyire, milyen távon és milyen eszközökkel látja ezen eladósodás megállíthatóságát?

- A város tavalyi 220 milliós költségvetési hiányáért jelentős mértékben a szerteágazó, nagy és komoly költségeket felemésztő intézményszerkezet a felelős. A mostani önkormányzat az első pillanattól kezdve azt vallja, ekkora deficittel nem lehet együtt élni, a hiányt vissza kell szorítanunk. A képviselő-testület törekvése, hogy a deficit az idén 100 millió forint alatt maradjon. Az elkövetkezendő években pedig további racionalizálási intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a város a lehetőségeihez mérten költsön a költségvetéséből. E törekvés első jelei már mutatkoznak. Sajnos ez azzal jár, hogy olyan területeken is megszorításokra kényszerültünk, amelyeken egyetlen önkormányzat sem tesz meg ilyen lépéseket szívesen. A városban például két középiskola működik. Mivel ezek fenntartása nem számít kötelező feladatnak az önkormányzat számára, ezért a megyei közgyűléssel történt megállapodásunknak megfelelően azok megyei kezelésbe kerülnek. Emellett a nevelési tanácsadó is visszakerült a megyéhez. Az intézményátadások éves szinten 60-70 millió forint megtakarítást jelenthetnek a városnak. Történtek óvodai csoportszámcsökkentések, hiszen kevés az ilyen korú gyermek. Emellett intézmény-összevonásokat is végrehajtottunk. Az intézmények számának csökkentése lehetővé teszi az önkormányzat számára, hogy kialakítsa az úgynevezett kis kincstári rendszert, ami a jelenleginél sokkal hatékonyabb és átláthatóbb finanszírozást tesz lehetővé a meglévő önkormányzati intézmények számára.

- Ilyen helyzetben mennyire képes fejlesztésekre, beruházásokra költeni az önkormányzat? Melyek azok a fejlesztések, amelyeket nem lehet halogatni?

- Az egyik legnagyobb gondunkat az infrastruktúra, ezen belül a csatornahálózat jelenti. A város hét éve küszködik a szennyvíztisztító alacsony kapacitásából fakadó gondokkal. E tisztító bővítését jövőre befejezzük. E kapacitáshiány volt az alapvető oka annak, hogy más fejlesztéseket, csatornázási feladatokat nem tudtunk megoldani. A bővítés kiadásaihoz saját költségvetéséből 20 millió forintot különített el az önkormányzat, 6 milliót pályázati úton nyertünk, s miután a beruházás a Vasi Víz Rt.-vel közösen történik, a közműfejlesztési hozzájárulások is hozzáadódnak a pénzhez. Mindennek eredményeként összességében 130-140 milliós beruházás valósulhat meg. Benyújtottunk egy pályázatot PHARE CBC-forrás elnyerésére is, és ha számunkra kedvező döntés születik, a város olyan területein is képesek leszünk megoldani a csatornázást, amelyeknek e hálózatba történő bekapcsolása egyébként meghaladná a lehetőségeinket. A város úthálózatának rendbetétele ugyancsak nagy feladatokat ró az önkormányzatra.

- Mindezek fényében milyen kitörési lehetőségeket lát a város számára?

- Az egyik igen fontos terület a turisztika fejlesztése és a városkép megfelelő alakítása. Amikor megfogalmaztuk a város fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket, abban az idegenforgalom mellett a gazdasági tevékenység élénkítése, cégek idetelepítése is szerepelt. Fejleszteni szándékozzuk a kistérségi feladatokat ellátó 120 ágyas kórházunkat is. Mindezen törekvéseket az önkormányzat 2005-ig megfogalmazott programja is tartalmazza. Fontosnak tartjuk, hogy elindítsuk a várost egy felfelé ívelő pályán.

- Körmenden nem lehet megkerülni a kosárlabdázást - az idén harmadszor is magyar bajnok lett a körmendi férfi-kosárlabdacsapat -, s korábban ön is az élvonalban kosarazott. Milyen az önkormányzat viszonya jelenleg e sportághoz?

- Valóban büszkék lehetünk a kosárlabdasportunk eredményeire. Az önkormányzatnak ugyan nincs tulajdonrésze az azt üzemeltető társaságban - annak idején a képviselő-testület nem állt e törekvés mellé -, de támogatást nyújtunk a csapatnak. Az idén a jó eredmények nyomán még mélyebben nyúltunk a zsebünkbe. A 12 milliós alaptámogatást a jó szereplést követően 8 millióval egészítettük ki.

Világgazdaság