A gazdasági válság szeptemberi kitörését követően az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, melyek megszüntetik az adóparadicsomokat, csökkentik az áfa-csalást és biztosítja az európai adózási rendszer átláthatóságát. A Parlament pénteken (április 24.) fogadta el a Kovács László kabinetje által kidolgozott tervezetet.

A színlelt ügyletek ellen

Az egyik terület a közös hozzáadottérték-adó-rendszerről szóló irányelvnek az importtal és más, határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos adócsalásokra vonatkozott. A Bizottság szerint az áfa-csalások megakadályozására a leghatékonyabb eszköz a szigorúbb uniós áfa visszaigénylési feltételek megteremtése lehetne, ez segíthetne megakadályozni a színlelt ügyleteken alapuló áfa-csalást.

A kereskedőknek olyan új kötelezettségeik lennének, mint a külföldi partner adószámának ellenőrzése, illetve annak bizonyítása, hogy a forgalmazott áru tényleg átlépte az adott ország határait. A parlamenti kiegészítés szerint a tagállamok által foganatosított csalás elleni intézkedéseknek arányosnak és célirányosnak kell lenniük.

Az adóparadicsomok ellen

A másik javaslatcsomag a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló irányelvet módosítaná. A 2005 óta érvényben lévő jogszabály arra törekszik, hogy megakadályozza az állampolgárok kamatjövedelemből származó adófizetési kötelezettség-elmulasztását, sokan ugyanis a megtakarításaikat más országba helyezték, ahol kedvezőbben a kamatokra vonatkozó adók.

Jelenleg a szerződésben részes országok (a 27 tagországon kívül még részese Svájc, Liechtenstein, Monaco, Andorra és San Marino is) bankjai tájékoztatják az állampolgár adóhivatalát a kamatkifizetésekről, azonban a banktitok miatt, bizonyos országok információ helyett az úgynevezett forrásadóból származó összeg 75 százalékát utalják át.

A módosítás a rendszer kiterjesztésére vonatkozik: más befektetési formákból, tőkevédett kötvényekből, alapokból és befektetési jellegű biztosításokból származó jövedelmeket is bevonnák a szabályozásba, valamint a különböző nem adózó alapítványokból, off-shore cégekből és alapokból kifizetett kamatjövedelmeket is.

A válság hatására az Unió erős nyomást gyakorolt a banktitkokat erősen őrző tagállamokra, hogy enyhítsék vonatkozó szabályozásaikat. Az EU tagállamok azzal fenyegették meg ezeket az országokat, hogy felkerülnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) feketelistájára, amely 2000 óta tartja nyilván az adócsalóknak menedéket nyújtó országokat.

A nemzetközi nyomás hatására márciusban Liechtenstein, Andorra, Monaco, Ausztria, Luxemburg, Belgium és Svájc is enyhített a bankjai titoktartási kötelezettségén.

A tervezetben eszközölt parlamenti kiegészítések a globális irányításra helyezik a hangsúlyt: nem elég csak az Unión belüli szabályozás, mert ameddig a külső adóparadicsomok az uniós irányelvtől eltérő szabályozásokat alkalmaznak, addig veszélyeztetik az uniós stratégiát, ezért ennek a helyzetnek a megoldására tárgyalásokat kell kezdeni a javaslat mellékletében felsorolt országokkal (mint például Szingapúr).

Az EP-képviselők ezen kívül arra is felszólították a Bizottságot, hogy öt év múlva vizsgálja meg az új szabályok működését, különös tekintettel a szolgáltatókat terhelő adminisztratív költségekre.

A Parlament által elfogadott javaslatokat a pénzügyminiszteri tanács várhatóan májusban tárgyalja.

Háttér

Már korábban is igyekeztek erőfeszítéseket tenni az Unióban a különféle adócsalások visszaszorítására, azonban ez a folyamat új lendületet és támogatást kapott az április G20-as csúcstalálkozónak köszönhetően, és úgy tűnik, hamarosan kiteljesedhet új uniós jogszabályok formájában, miután a Parlament nagy többséggel támogatta a Bizottság erre vonatkozó javaslatait.

A történet gyökerei még az 1993-as HÉA (Hozzáadottérték-adó) adózási rendszerig nyúlnak vissza, mely már régóta reformra szorul, és mivel a tagállamok adórendszerei nagyban eltérnek egymástól, a transznacionális kiskapuk jó lehetőséget biztosítanak az adócsalásra. A tagállamok kasszáiban így keletkező bevételkiesések becslések szerint elérhetik a 200-250 milliárd eurót is.

Az Európai Parlament a gazdasági válság kirobbanása után, szeptemberben kötelezte el magát az adócsalás elleni küzdelem mellett, és egyúttal felkérte a Bizottságot, tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, melyek hatékonyan hozzájárulhatnak a helyzet javításához.

A Bizottság két javaslatcsomaggal állt elő, melyet aztán a Parlament április 24-én némi módosítással jóváhagyott