Ha erdők lángolnak, nemcsak üvegházhatású szén-dioxid keletkezik. A tűz hűsítő hatással is bír, például a közben keletkező aeroszolok révén, amelyek elhomályosítják a légkört: ennek következtében viszont kevesebb napenergia jut el az alsóbb légrétegekbe. A kutatók számítása szerint összességében mégis a melegítő hatás érvényesül. A Science című amerikai szaklapban megjelent írásukban szorgalmazzák, hogy a tudományos világ még pontosabban tanulmányozza ezeket a hatásokat, és vegye figyelembe őket a jövőbeli éghajlatmodellek készítésénél.

A cikk írói úgy becsülik, hogy az erdőtüzekre visszavezethető széndioxid-mennyiség feleakkora, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkezett kibocsátás. Véleményük szerint az erdőtüzek okolhatók az ipari forradalom óta bekövetkezett felmelegedés akár tizenkilenc százalékáért.

A kutatók veszélyes visszacsatolásra hívják fel a figyelmet. "Az éghajlatváltozás miatt egyre több tűz keletkezik. A tüzek a maguk részéről fokozzák a felmelegedést, az viszont még több tüzet idéz elő" - magyarázta Thomas Swetnam, az Arizonai Egyetem munkatársa. A felmelegedés és a tüzek gyakorisága közötti összefüggés persze évek óta ismert. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottságának legfrissebb jelentésében például a fokozott tűzveszély az éghajlatváltozás azon következményei között szerepelt, amelyek "igen nagy valószínűséggel" bekövetkeznek.

Szűkebb környezetünkben is egyre gyakrabban kell erdőtüzekkel számolnunk: pár napja látott napvilágot az utóbbi évek kiterjedt tüzeit ábrázoló részletes világtérkép, illetve a nagy tüzeket megjósoló előrejelzés. A kiadványok szerint Közép-Európa lesz az egyik kockázati zóna.