Kemény hegymászás - biodiverzitás az Európai Unióban
	Az Európai Unió csak akkor tudja céljaival összhangban 2010-re megállítani a biodiverzitás csökkenését, ha valamennyi partner jelentősen fokozza erőfeszítéseit. Ez a fő következtetése annak a jelentésnek, amely azt értékelte, hogy az Unió milyen haladást ért el a Biodiverzitás Akcióterv végrehajtásában.
Létrehozva: 2009. május 4., 12:31 | Utoljára frissítve: 2009. május 4., 12:45

Vannak sikertörténetek, mint amilyen a Natura 2000 hálózat és néhány veszélyeztetett európai faj talpraállása, de még óriási munkára van szükség. Az EU 2001-ben szembesült azzal, hogy a növény- és állatfajok változatossága Európában riasztó mértékben visszaesett, ezért azt a célt tűzte ki, hogy egy évtizeden belül megállítja a hanyatlást. Öt évvel később a Bizottság konkrét tervet készített a végrehajtás felgyorsítására. A terv nemzeti és európai szinten speciális célokat határozott meg, és felhívta a tagországokat, hogy a biodiverzitás témáját valamennyi terület szakpolitikai döntéseibe integrálják.

Az elmúlt év végén kiadtak egy jelentést, amely a 2006 júniusa óta elért eredményeket értékelte. A dokumentum részletesen áttekinti, hogy az EU intézményei és az egyes tagországok milyen lépéseket tettek az Akcióterv megvalósításáért.

A biodiverzitás helyzete

A jelentésben van néhány aggasztó statisztika. Az EU Élőhelyvédelmi Irányelvének hatálya alá eső fajok és élőhelyek felmérése szerint az európai természetvédelem szempontjából fontos fajok fele és az élőhely típusok 80 százaléka rossz állapotban van. Az európai madarak sem boldogulnak sokkal jobban, a kontinensen élő madárfajok 40 százaléka borús jövő elé néz. Ez azért nem meglepő, mert a hanyatlás évtizedek óta tart, és az ilyen trendeket néhány év alatt nem lehet megfordítani. A jelentés szerint a vizes élőhelyek, erdők és korallszigetek biodiverzitásának hanyatlása világszerte válságos mértékű.

Szerencsére a helyzet nem minden területen egyformán zord. A mezőgazdasági területeken a madarak számának stabilizálódása elindult. Más veszélyeztetett madárfajok talpraállása is megkezdődött, ami a Madárvédelmi Irányelvnek és a különleges madárvédelmi területeknek (SPA) köszönhető. Egyes veszélyeztetett állatfajok, például a ragadozók állományának megerősödését az EU jogszabályai és célzott akciók segítik. De az ilyen jellegű sikerek számát növelni kell, ha a biodiverzitás csökkenését meg akarjuk állítani, sőt meg akarjuk fordítani.

A rendelkezésünkre álló eszközök közül az egyik legjobb a Natura 2000 hálózat, amely a 2004-ben csatlakozott új országokkal jelentősen kibővült, és ma az EU szárazföldi területének 17 %-ára terjed ki. A fő cél annak biztosítása, hogy ezeket a helyeket hatékonyan kezeljük, természeti értékeiket helyreállítsuk, és a munkákat megfelelően finanszírozzuk. Ha nem történnek további erőfeszítések, a biodiverzitás csökkenése folytatódni, sőt gyorsulni fog. Többet kell tenni ahhoz, hogy a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák egészségét helyreállítsuk. Számos területen egyes fajok halászatát csökkenteni kell, a szárazföld belsejében lévő vizeket pedig jobban kell kezelni. A talajvédelemnek is javulnia kell, a bioüzemanyag termelésnek pedig fenntarthatóvá kell válnia, ha el akarjuk kerülni a visszafordíthatatlan éghajlatváltozást és a biodiverzitás csökkenését.

Kutatás és ismeretterjesztés

Jobban meg kell értenünk a biodiverzitás igazi értékét. A biodiverzitás kutatására több pénzt kell fordítani. Ez a kutatás minden szintjére igaz, beleértve a társadalmi és gazdasági összefüggéseket is. Az ökoszisztémák és a biodiverzitás gazdaságtanának tárgyában folyó kutatás felbecsülhetetlen információkat fog nyújtani. A döntéshozóknak a szakpolitikai irányvonalak kialakítása során értékelniük kell, hogy azok milyen hatással vannak a környezetre és a biodiverzitásra. Az is a döntéshozók feladata, hogy a polgárok megértsék, hogy miért van nagy jelentősége annak, hogy életstílusukat fenntarthatóvá alakítsák.

2010 a biodiverzitás védelmének kiemelkedő éve.