FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió Nyomtatás
Ablak bezárása
Ad vagy elvesz az Európai Unió?
Miért kényszerít a brüsszeli Bizottság szorult helyzetben lévő uniós tagállamokat olyan lépésekre, amelyek közvetlenül rontják ezeknek az országoknak az agrár-versenyképességét? Ezt feszegeti elsőbbséget élvező írásbeli választ igénylő kérdésben az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának két tagja, Becsey Zsolt és Glattfelder Béla. A két fideszes politikus arra is rámutat beadványában, hogy a makrogazdasági egyensúly helyreállításához nyújtott segítség fejében a brüsszeli Bizottság olyan feltételeket szabott, amelyek sértik a Csatlakozási Szerződésben a tagállamoknak adott támogatási szabadságot, és ezzel nehezítik a gazdasági talpraállást.
Létrehozva: 2009. május 5., 12:58 | Utoljára frissítve: 2009. május 5., 13:35

Mindez az Európai Uniónak a magyar kormánnyal és a jegybankkal ez év márciusában kötött kiegészítő Egyetértési Megállapodásából világlik ki. A kormányrendelettel kihirdetett megállapodás egyebek közt az uniós mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítésének lefaragását irányozza elő annak fejében, hogy Magyarország fizetési mérleg zavarainak enyhítésére lehívhassa az Unió makrogazdasági hitelének harmadik részletét.

Ilyen hitelt először Magyarország, majd más, eurózónán kívüli tagállamok kaptak az Európai Uniótól az integráció Alapszerződése, majd egy 2002-es rendelete alapján.

Glattfelder Bélával közös írásbeli kérdését megelőzően Becsey Zsolt, mint az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának egyetlen magyar tagja a strasbourgi plenáris ülésen már egyértelművé tette: a magyar mezőgazdálkodás támogatásának nemzeti kiegészítése semmiképpen sem szociális kategória, amiben a hivatalos álláspont szerint megszorításokat lehetne végrehajtani. A mezőgazdasági közvetlen támogatások nemzeti kiegészítése - angol szakszóval a top-up - az amúgy is meglévő nagy versenyhátrányunk enyhítését szolgáló, a Csatlakozási Szerződésünkben kitárgyalt jog, eszköz és egyezményes feltétel.

Becsey Zsolt nemcsak az eurózónán kívüli országokkal kötött konkrét részletnyújtási feltételeket kifogásolta, hanem azt is, hogy a versenypolitikai szempontból kétes megállapodás a Brüsszeli Bizottság és a magyar kormány között az Európai Parlament ellenőrzését kijátszva, anélkül születhetett meg.